Május 8-án rendezték meg a megyei Katasztrófavédelmi Ifjúsági Versenyt Szombathelyen, a tűzoltóság Petőfi-telepen lévő gyakorlópályáján. A versenyen a selejtezőkből bejutott 3 középiskolás és 9 általános iskolás csapat vett részt, és érkezett Szlovéniából is két csapat.

A középiskolások versenyét a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium csapata nyerte meg, így ők képviselik Vas megyét az országos versenyen, melyet május végén rendeznek meg a főváros környékén. A csapat felkészítő tanára Somogyi Péter.

Az általános iskolai korcsoportban a rábapatyi Általános Iskola csapata végzett az első helyen.

A betegség fontosabb tünetei: láz és fejfájás, a szájnyálkahártya vörös, rajta kendermag, borsó nagyságú hólyagok, kezdetben tiszta, később tejszerűen zavaros tartalommal, nyálfolyás, nehéz nyelés. Gyakran az ajkon, a tenyéren, a talpon és a körömágyak mentén is vannak hólyagok. Lappangási idő 3–7 nap, ritkán több.

Nem bejelentendő, de az esetlegesen előforduló emberi megbetegedés esetén a területileg illetékes hatósági állatorvost értesíteni kell. A betegeket el kell különíteni, folyamatos és záró fertőtlenítés szükséges. Elsősorban a váladékokat és az ezekkel szennyezett anyagokat kell fertőtleníteni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat a FM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Szolgálattal történt előzetes megbeszélés alapján igénybe vehető.

A megelőzésben fontos az általános egészségügyi rendszabályok betartása, a fertőzött állatállomány megfelelő kezelése az állategészségügyi előírások alapján. A veszélyeztetett állományt gondozó személyek részére megfelelő védőfelszerelést kell biztosítani: vastag gumikesztyű, egyszer használatos védőruha, mely a munkák végeztével elégetésre kerül, fertőtleníthető gumicsizma, többrétegű szájkendő. A munkálatok végén tisztasági fürdőt kell venni, és a tárgyakat, eszközöket fertőtleníteni kell.

A vállalkozók részére felszámításra kerülő szolgáltatási díjak:

Az állatkertben élő álatokat a postákon kapható 100 Ft-os bélyegcsomagok megvásárlásával támogathatja a nagyközönség. A Magyar Posta Rt. Soproni Igazgatósága ebben az évben a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Szolgáltató Kht.-t támogatja. Mint ismeretes, a veszélyes állatok tartására vonatkozó jogszabály 2001. augusztus 1-jén lép hatályba. A rendelet olyan feltételeket határoz meg, amelyeket nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak az állatkertek, vadasparkok pénzügyi segítség nélkül teljesíteni. Veszprémben a vadaspark medvéi kerültek veszélybe. A bélyegcsomagok megvásárlásából összegyűlt pénzösszeget jelképesen október 6-án, az Állatok világnapján adják át a veszprémi Növény- és Vadaspark igazgatójának.

Az idei jótékonysági akciót kiterjesztik egy Guiness-rekord kísérletre is, amelybe az általános- és középiskolák tanulóit is bevonják. A kísérlet lényege, hogy a Posta használt bélyegek mozaikszerű felragasztásával 30 m²-es óriás bélyeget készít el, amely pávát ábrázol majd. Eredeti bélyegek mozaikszerű felragasztásával készült már kép, amelynek bejegyzett rekordja 18 m². A teljes képet az októberi Postai Világnapon állítják ki, és mutatják be a nagyközönségnek.

A 7 projektből 5 határidőre befejeződött, a műszaki átadások megtörténtek. Ezek:

Önkormányzati saját erő: 1 millió 152 ezer 606 Ft

Vállalkozási szerződés szerinti nettó bekerülési költség: 15 millió 143 ezer 670 Ft

Önkormányzati saját erő: -

Az Ipari Park III. ütem, Széll Kálmán tér átépítése, és az Ipari Park II. fázis, utak és közműhálózatok kivitelezése a Betonútépítő Rt. lemaradása miatt folyamatos lemaradást mutatott, és a téli időszak beálltával a cég a munkálatokat befejezetlenül hagyva elvonult Szentgotthárdról.

A fenti két projekt kivitelezési költségeihez 161 millió 39 ezer 75 Ft, illetve 266 millió 79 ezer 284 Ft támogatást biztosított az Európai Unió Bizottsága azzal, hogy a támogatás összegét 2000. december 31-ig fel kell használni. A támogatások felhasználása a jelzett időpontig megtörtént, majd 2001. január 12-én a Betonútépítő Rt. levélben értesítette az önkormányzatot, hogy az Rt. a nehéz likviditási helyzetre tekintettel csődeljárási kérelmet terjesztett be a bírósághoz, ám kijelentették, hogy “a megbízók felé korábban vállalt munkavégzési kötelezettségeiknek a jövőben is maradéktalanul eleget tesznek”.

Attól eltekintve, hogy az Ipari Park III. ütem (Széll Kálmán tér) kivitelezési munkáira 161 millió 39 ezer 75 Ft, az Ipari Park II. fázis kivitelezési munkáira 266 millió 79 ezer 284 Ft Phare támogatás kifizetésre került, az önkormányzat és az FVM Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda között létrejött támogatási szerződés szerint a beruházások megvalósításához rendelkezésre áll nettó 32 millió 822 ezer 500 Ft központi támogatás, valamint 54 millió 620 ezer 207 Ft saját erő, azaz összesen 87 millió 442 ezer 707 Ft.

Ezen összeg felhasználásával a tervek szerint a Széll Kálmán téri beruházás május 15-ig, az Ipari Park kivitelezési munkák június 15-ig befejeződnek. Ennek érdekében a Hoffmann Rt.-vel született megállapodás.

Az elmúlt tíz évben 50 %-kal csökkent az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma városunkban, így Bauer Károly polgármester szavait idézve: “Egy alapkőletétel fejlődést jelent.”

Ennek eredményeként épülhet meg a Deák Ferenc úti 11 bérlakás, melynek összköltségvetése 67 millió forint. Ebből 70 % állami támogatást, azaz 47 millió forintot biztosít a gazdasági minisztérium. Az önkormányzat 14 millió forinttal és a 6 millió forint értékű telekkel járul hozzá az építkezéshez.

Glattfelder Béla államtitkár beszédében elmondta, a város sikeres pályázatának két oka volt. Az egyik, hogy megfelelt a kiírt feltételeknek, ez a pénz jó helyre jött, jó célt szolgál. A másik, hogy Bebes István országgyűlési képviselő olyan aktivitással lobbizott az ügy érdekében, hogy a hivatalban nemcsak a munka, hanem az élet menetét is veszélyeztette, így nagy megkönnyebbülés volt, mikor lezárult az elbírálás. Végezetül kifejezte abbéli reményét, olyan családok laknak majd a megépült lakásokban, akik a város életében hasznos tevékenységet végeznek.

A sajtótájékoztatót megtisztelte jelenlétével Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára és Bebes István országgyűlési képviselő is. A protokoll után Bauer Károly polgármester köszöntötte a jelenlévőket, röviden ismertetve városunk utolsó tíz évének történetét. Elmondta, hogy az ipar fejlesztése mellett nagy elmaradásunk van az idegenforgalom területén, ezért jelentős lépés, igazi mérföldkő a város életében a termálpark beruházás.

A köszöntő után Viniczay Tibor alpolgármester adott vetítéssel egybekötött, látványos és meggyőző hangvételű tájékoztatást a projektről. Elmondta, hogy a kezdeti uszoda-elképzelést fel kellett adni, mert az uszoda csak mintegy évi 30-40 milliós ráfizetéssel működhetett volna, és befektetőket sem sikerült sokáig találni. Másfél évvel ezelőtt jelentkezett a jelenlegi befektető, akivel több tanulmányutat tettek, végül Hollandiában találták meg az a termálparkot, amely mind az önkormányzat, mind a befektetők érdeklődését felkeltette. Az előkészítő munkák után tavaly októberben alakult meg a Termálfürdő Kft., és a Termálhotel Kft., melyeknek az önkormányzat és a befektető cég a tulajdonosai. Több hónapos tervezés után készültek el a végleges tervek. (Lásd keretes írásunkat).

A finanszírozás alapvetően négy részből tevődik össze, az önkormányzat a területtel, a termálkúttal és 300 millió forint készpénzzel vesz részt a beruházásban, a fennmaradó összegeket a befektető, a Széchenyi-tervből remélt támogatás és bankkölcsönök fedezik. A jelenlegi állapotról Viniczay Tibor elmondta, hogy az önkormányzat és a befektető tőkéje rendelkezésre áll, a Széchenyi-terv pályázatát június végéig elbírálják, a banki kölcsönre konkrét ígérvénnyel rendelkeznek. Amennyiben a pályázat sikeres lesz, azonnal indulhat a munka, a munkálatokat két éven belül kívánják befejezni. A kivitelező céget (cégeket) közbeszerzési eljárás keretében választják ki.

Dr. Szilágyi János, a befektető jogi képviselője elmondta, hogy a beruházás összköltsége 3,6 milliárd forint, ezek az árak 6 hónapon belüli munkakezdés esetén érvényesek. A gazdasági számítások szerint 9–12 év a megtérülési idő. A komplexum befogadóképessége 1200 fő lesz, ennek is köszönhető, hogy az eredeti projekten kívül jelentkeztek már további befektetők, akik a termálpark melletti területen szeretnének szállodákat, éttermeket, egyéb kiszolgáló létesítményeket építeni. Hangsúlyozta, a beruházást csak akkor kezdik el, ha a finanszírozáshoz szükséges összes költség rendelkezésre áll.

Feydeau színdarabjait a Budaörsi Játékszín előadásában láthatta a szentgotthárdi közönség május 15-én a Színházban.

Georgest Feydeau az első világháború előtti idők népszerű francia színpadi szerzője volt. Bohózatait napjainkban is gyakran tűzik műsorukra a színházak. A klasszikus komédiák eszközeit használta Az úr vadászni jár című darabban is. A cselekmény fordulatait a személycserék és félreértések adták ebben az esetben is. A mulatságos helyzetek Szentgotthárdon is gyakran késztették tapsra a közönséget. Straub Dezső, Sztankay István vagy Schütz Ila neve becsalogatott a színházba bérleten kívüli látogatókat is.

Meleg májusi délutánon több száz fős közönség előtt zajlott a rábafüzesi iskola udvarán a nemzetiségi program. Ódor Dénes, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke köszöntötte a résztvevőket. Bevezetőjében elmondta, a kulturális találkozó házigazdája, a Rábafüzesi Német Asszonykórus éppen 25 éves jubileumát ünnepli, s a közelmúltban jelent meg CD-jük, amin saját gyűjtésű dalaikat éneklik. Ódor Dénes elmondta, hogy ez a találkozó nem zsűri előtt zajlik, a közönség tapsa “csupán” a díj, s önmaguk örömére és a közönség szórakoztatására zenélnek, táncolnak a fellépő asszonykórusok és óvodás, iskolás csoportok.

Neves közéleti személyiségek is helyet foglaltak a közönség soraiban. Bauer Károly, Szentgotthárd polgármestere rövid köszöntőjében kiemelte, a kulturális rendezvény jó alkalom az emberi kapcsolatok erősítésére. Zielbauer György, a Német Kisebbségi Önkormányzatok Vas-Zala Megyei Szövetsége elnöke az ünnepséget megnyitó beszédében visszatekintett a szövetség elmúlt tíz évére, felidézte az eltelt időszak jelentős eseményeit, többek között a hagyománnyá váló Heimattreffen létrejöttét.

Ünnepi köszöntőt Heinek Ottó, a Német Kisebbségi Önkormányzatok országos elnöke mondott. A nemzetiségi nyelv, a kultúra ápolását, a kisebbségi identitás erősítését hangsúlyozta beszédében. Az országban működő német kultúrcsoportok sokat tesznek hagyományaik, nemzetiségi tudatuk megőrzéséért, anyanyelvük ápolásáért, kultúrájuk terjesztéséért.

Az együttes 1956-ban alakult “Székely Népi Együttes” néven. Két tagozata működik: a magyar és a román, összesen 69 hivatásos taggal. Működési költségeik 75 %-át az állami támogatás fedezi az évi kötelező 75 előadás fejében. 1990-ben generációváltás következett az együttesben. Erre az időre tehető a nemzetközi kapcsolatok bővülése. Az azóta eltelt időben bejárták a világot, vendégszerepeltek többek között Japánban, Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában. Évente több alkalommal turnéra érkeznek Szentgotthárdra. Mostani turnéjuk keretében 7 előadást tartotta Vas és Zala megyében.

Az együttes koreográfusai Sára Ferenc és Könczei Árpád; a zenekar vezetője: Moldován-Horváth István; a tánckar vezetői: Füzesi Albert és Domokos Zsuzsanna; igazgató: Iosif Titi Boanta.

A közelmúltban jelent meg Czeizel Endre Költők, gének, titkok című könyve. Ebből az alkalomból az idei ünnepi könyvhéten a Városi Könyvtár író-olvasó találkozóra hívja a neves orvos-genetikust. Czeizel Endre az ötvenes évek végétől foglalkozik humángenetikával, az örökletes ártalmak megelőzésével kapcsolatos tevékenysége közismert, nevéhez fűződik a genetikai tanácsadás bevezetése. A 90-es évektől kivételes tehetségekkel, költői géniuszok géntérképével is foglalkozik, s ebben a témakörben is publikál.

Az ismert tudós 2001. június 15-én, pénteken, 16 órai kezdettel tart előadást a Színház aulájában, amelyre a könyvtár minden érdeklődőt szeretettel vár.

A születendő gyermek védelmében (1974), Az öröklődés titkai (1976), Születésünk titkai (1977), Az orvos-genetikus szemével (1980), Egy orvosgenetikus etikai gondjai (1983), “Az élet él és élni akar” (1987), A kivételes tehetség hasznáról és káráról (1988), A csókok átka (1989), Ki viszi át a szerelmet (1989), A nagyság genetikája (1990), Családfa (1992), Az érték – még mindig – bennünk van (1994), Számadás a tálentomról (1995), Költők, gének, titkok (2000)

A Takács Jenő Zeneiskola szervezésében három színvonalasnak ígérkező hangverseny hallhatnak a zeneszeretők. Május 25-én, pénteken 19 órakor a katolikus templomban lép fel a Győri Leánykar. Michael Hayd egyházi műveit szólaltatják meg Szabó Miklós karnagy vezetésével. A koncert különleges zenei csemegét ígér, hiszen a Győri Leánykar évtizedek óta az egyik legmagasabb színvonalon működő közép-európai kórus. Szakmai vezetőjük szentgotthárdi származású, a városból indulva jutott a szakma csúcsára, Kossuth-díjas, Liszt-díjas, Bartók–Pásztory Ditta díjas karmester. A város szülötte nemrég ünnepelte 70. születésnapját, hosszú előkészítés után most jött el az alkalom arra, hogy énekkarával szülővárosában is fellépjen. A hangverseny a millenniumi rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre.

Május 30-án, szerdán 18 órai kezdettel kerül sor a zeneiskola végzős növendékeinek búcsúhangversenyére. A koncerttel az intézmény hagyományt szeretne teremteni, egyben lehetőséget adni arra, hogy a zenei tanulmányaikat befejező fiatalok méltóképpen búcsúzhassanak az iskolától és természetesen a közönségtől, hiszen a hangverseny nyilvános lesz.

A fellépő végzősök: Aknay Zsuzsanna, Benke Kornélia, Gáspár Drágica, Házi Melinda, Hován Kinga, Jójárt Orsolya, Juhász Júlia, Korom Aletta, Láng Andrea, Molnár Katinka, Molnár Orsolya, Nagy Edina, Sipos Viktória, Sömenek Tímea, Takács Adrienn, Vadász Viola, Völker Dóra.

Hevesy György kémia verseny: Bánfi Miklós 5. helyezés (továbbjutott az országos döntőre), tanára Unger Rudolf

Sakk Olimpia: alsós fiú csapat 8. helyezés, alsós leány csapat 5. helyezés, felsős fiú csapat 3. helyezés, tanáruk Horváth Imre

A 2000-2001-es tanévben a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban egy nyolcosztályos és egy hagyományos tagozatú osztály végzett. Május12-énösszesen 36 végzős búcsúzott az iskolától. A III. Béla Szakképző Iskolában 35 szoftverüzemeltető és programozó, valamint 21 automatizálási technikus ballagott a május 12-i ünnepségen. Képeink a ballagási ünnepségen készültek.

– A Munka Törvénykönyve egyike a legmagasabb rendű jogszabályoknak, az ún. alaptörvények közé tartozik. A rendszerváltás után éppen a munka szabályozásáról szóló alaptörvény ment át a legérdekesebb metamorfózison. Az eufóriában nagyon sok olyan részét módosították, törölték, ami a régi szocialista szabályozással függött össze. Jó magyar virtus szerint kicsit a ló túlsó oldalára is átestünk. Ilyen például a szakszervezetek szerepének nullifikálása a fordulat után. Nagyon sok külföldi befektető cég keresztül tudta vinni az EU-ban szokásos munkajogi előírásokkal ellentétben, hogy nagy vállalatok létrejöhessenek szakszervezet nélkül. Azzal indítottak, hogy a szokásos szakszervezeti “cirkusz”, a beleszólás joga itt nem volt leszabályozva. Ettől a “ló túlsó oldalától” fokozatosan visszatértünk. Az a tény, hogy 1992-ben a XXII-es törvény végül is egy új Munka Törvénykönyvet hozott létre, ez a gazdasági életben betöltött fontosságát mutatja. Alig három évvel a változások után vissza szalonképesítettek, visszacsipegettek ebből a nagy túloldalra lendülésből, próbálták az egzakt jogi megfogalmazásokat, szabályozásokat a korábbi “átkos” Munka Törvénykönyvéből visszacsempészni. A szakemberek tudatában tulajdonképpen elég volt csak felmelegíteni a régit. Gondolok a munkaidőre, túlmunka-elrendelésre, szerződéskötésre, felmondásra, kártérítésre vonatkozó alaprendelkezésekre. Ezeket egy kis módosítással tovább kodifikálták. Éppen ezért ez az új módosítás, a 2001. évi XVI-os törvény egy nagyon kardinális kérdést érintett. Ahogyan a törvény preambuluma, címe is mutatja, a Munka Törvénykönyvének jogharmonizációs célú módosítása a feladata. Az emberek nagyon sokat hallanak az EU jogharmonizációról, és 80-90 %-uk nem is tudja, miért olyan fontos ez nekünk. Szerintem sokan még a fogalommal sincsenek tisztában, és egy agyonhallgatott fogalom ellentétes érzéseket vált belőlük. A módosítás legneuralgikusabb része a munkaidő, pihenőidő szabályozása. Ez srófolta fel a vitát, egyes demagógiára hajlamos politikai erők rögtön a munkavállalók jogainak csorbítását, kizsákmányolását, alacsonyabb sorba taszítását emlegették. Holott tudni kell, hogy ennek a törvénynek nagyon sok egyéb, fontos fejezete van.

– A törvény szövege azzal indul, hogy megfogalmazza, ha nem is szakszervezetek, hanem az üzemi tanácsok szerepét. Tehát a munkavállalók számára tájékoztatási, konzultálási, a gazdasági eseményekbe való beleszólási jogot biztosít. Ez szerintem a közvélemény 90-95 %-ának tudatában elsikkad. Ez eléggé egzakt szabályozást jelent, például a Magyarországon letelepedett külföldi vállalatok, vagy a külföldön munkát végző magyar vállalkozások esetében kitér arra, ha konfrontáció van az EU-s, illetve a korábbi magyar munkajogi előírások között, akkor melyiket hogyan lehet alkalmazni. Az a lényege a jogharmonizációnak, hogy a magyar szabályozások közeledjenek az EU-ban elfogadott normákhoz. A munkaviszony létesítésénél előírják például az írásos munkaszerződést. Az alkalmi munkavégzésnél lehetséges csak, például egy építkezésnél, hogy 30 napon belül hivatkozhat csak a munkavállaló a szóbeli munkaszerződésre. Vagy említhetném azokat a területeket, ahol hatósági engedély szükséges a munkavállaláshoz. Itt csak akkor érvényes a munkaszerződés, ha az engedély megléte után kötik meg azt. Ilyenek például a külföldi munkavállalások. Ezek az apróbb finomítások már az EU irányultságot tükrözik.

– A legnagyobb vitát a munkaidő szabályozás kérdése okozta. Ez miben változott?

– Ez érdekes, mert az EU-ban az ünnepi munkavégzés, aminek nálunk majdhogynem hagyományai vannak, szinte ismeretlen. Az ünnepeken a dolgozóknak a szakszervezet, illetve a munkavállalói védőoldal nem engedélyezte a munkavégzést, egészen a legutóbbi időkig. Erre szokták azt mondani, hogy Magyarországon túllőtt a szabályozás, itt többet engedtek meg. Tény és való, hogy a munkaidő szabályozásában eléggé egyértelműen fogalmaz a törvény. El lehet rendelni a túlmunkát, illetőleg a pihenőnapon végzett munkát is, de ugyanakkor egzakt módon meghatározza a fogalmakat. Korábban is voltak pótlékok, de a munkaidő szabályozása olyan volt, ha akart – ki merem mondani az ügyfeleim gyakorlatából –, a munkáltató elég jól kibújhatott bizonyos kötelezettségek alól. Most viszont meghatározza a törvény, hogy mi milyen munkaviszonynak számít. Mi a napi munka, heti munkaidő, stb. Ez a lépés mindenképpen pozitív. A legnagyobb vitát az okozta, hogy heti 48 órára felemelték a kötelezhető munkavégzést, ezt tartották visszalépésnek az eddigi 40-hez képest, főként, mivel az EU-ban azt tapasztaljuk, hogy a gazdasági folyamatok miatt csökkentik a munkaidőt. Ha figyelmesen megnézzük a szabályozást, azt látjuk, hogy a felemelt munkaidőkeret nem jelenti feltétlenül a munkaidő meghosszabbítását. Egyszerű olvasatban csak azt látni, hogy napi 12, heti 48 órát nem haladhatja meg a munkaidő. Nyilván ez nem úgy értendő, hogy a munkavállaló 24 nap alatt mindig napi 12 órát dolgozik. Ez csak egy egzakt felső keret. A korábbi Munka Törvénykönyvében nem volt ilyen plafon, előfordulhatott az, hogy napi 14 órát dolgoztattak valakivel. A törvény azt is részletesen szabályozza, hogy a munkavégzéshez milyen juttatás jár. Túlmunka, készenlét, műszakpótlék, ezek mind tételesen szabályozva vannak. Összességében ez a törvényi rendelkezés – ki merem mondani – a munkavállalóra hátrányos nem lehet. Eddig inkább hátrányos volt, mert a munkáltató kibújhatott a kötelezettségei alól. Valahol ez annak a programnak a része, a minimálbéremeléssel együtt, hogy az európai munkabérekhez közelítsünk, persze attól még nagyon messze vagyunk, és sok a tennivaló, de valahol el kellett kezdeni ezt a szabályozást.

– A régi szabályozásban is benne volt, hogy a munkáltató jogosult a munkavégzés helyét kijelölni. De míg korábban azt is tartalmazta, hogy az életkörülményeket is megváltoztathatják – ilyen, ha valakit Szentgotthárdról Nyíregyházára helyeznek át dolgozni –, ez most nincs benne a törvényben. Ezt a kiküldetés fogalma alatt szabályozzák. Tehát végleges életforma változtatást nem engedélyeznek, kivéve, ha beleegyezik a munkavállaló. Főként a nőkre, a terhes nőkre és a kisgyermekes anyákra állítottak be elég kemény korlátokat, őket másik helységben végzendő munkára nem kötelezhetik. Érdekes módon ebbe a körbe behozták a gyermekét egyedül nevelő apát is. Részletesen szabályozzák az időbeni korlátokat, az utazási kedvezményeket, stb. Annyiban változott, hogy nagyon cselesen behozták a munkaerő-kölcsönzés fogalmát, illetve a két munkáltató közötti megállapodást is. A munkaerő-kölcsönzés – vannak erre szakosodott cégek – azt jelenti, hogy olyan munkára vezényli a dolgozóit, ahol a fogadó munkáltató utasításai szerint kell dolgoznia, de a kirendelő cég állományában van. Ez lehet idénymunka, eseti munka, szezonmunka, erre lehet ez gazdasági áthidaló megoldás. A mezőgazdaságban például szokás volt, hogy novemberben, amikor elvégezték az őszi munkákat, munkanélkülire küldték a dolgozókat, tavasszal pedig újra felvették őket. Erre is megoldást kínál a munkaerő-kölcsönzés.

– Igen, hiszen egyértelműen tisztázza a fogalmakat, a munkaidő kérdésében pedig legalább megnevezi a felső plafont, ami eddig nem történt meg. Még szeretném megemlíteni a minimálbér-emelést. Az a tapasztalatunk, hogy itt, Szentgotthárdon és környékén a vállalkozóknál igazán megoldhatatlan problémát nem jelentett. Szerintem ezzel és a mostani módosítással is az a kormány célja, hogy a feketemunka egy részét legalizálja.

A bor 2000. augusztus 1-je óta több évtized után ismét visszakerült a jövedéki termékek közé, melynek ellenőrzését az előállítástól a fogyasztásig a pénzügyőrség végzi. A törvényi szabályozás egyik fontos lépcsőfoka, mely egyúttal egy átmeneti időszak lezárását is jelenti a szabadforgalomba került bor zárjeggyel történő ellátása. A szentgotthárdi vámhivatalhoz több kérdés is érkezett az elmúlt időszakban e tárgykörben – többnyire a kiskereskedőktől –, melyek tisztázásához nyújt segítséget e tájékoztató. A nagykereskedő 2001. január 1-jétől csak zárjeggyel ellátott palackos (2 litert meg nem haladó kiszerelésű) és kannás (2 liternél nagyobb de 25 litert meg nem haladó kiszerelésű) bort szerezhet be. Az előző évi zárjegy nélküli készletét a nagykereskedő 2001. június 30-ig hozhatja forgalomba. A kiskereskedők a készleten lévő zárjegy nélküli palackos és kannás borokat szintén ez év június 30-ig hozhatják kereskedelmi forgalomba. Tekintettel a kannás bor eltarthatóságára, amely legfeljebb 2-3 hónap és arra a tényre, hogy az adóraktárak ez év elejétől csak zárjeggyel ellátva forgalmazzák a bort, úgy ebben a kiszerelésben gyakorlatilag az átmeneti időszak végén már zárjegy nélküli kannás bor a kiskereskedők készletén nem található.

A kereskedő a még készleten lévő zárjegy nélküli bort (kannás, palackos) 2001. június 30-án köteles a forgalomból időlegesen kivonni és raktárhelyiségében (üzletében) az elkülönített tárolást biztosítani, valamint ezen termékekről leltárt felvenni. A leltárív egy példányát és az annak alapján összeállított zárjegymegrendelést 2001. július 6-ig a területileg illetékes vámhivatalnak meg kell küldeni. Szentgotthárd közigazgatási területén a szentgotthárdi vámhivatalnak (9955 Rábafüzes Pf.: 2.). A zárjegy megrendelésen fel kell tüntetni a megrendelő adatait (név, székhely, telephely, pénzforgalmi jelzőszám, adószám) az igényelt zárjegy mennyiségét darabban és a megrendelő aláírását, bélyegzőlenyomatát. A leltárívnek tartalmaznia kell a termék pontos megnevezését, mennyiségét, csomagolási egységenkénti darabszámát.

A készletzárjegyek felhelyezése – a vámhivatal képviselőjének jelenlétében jegyzőkönyv felvétele mellett – a kereskedő kötelezettsége, melyet legkésőbb 2001. szeptember 30-ig kell elvégezni.

A jövedéki adótörvény ez év január elsején hatályba lépett módosítása már nem tartalmazza a borkimérést végzők nyilvántartás vezetési kötelezettségét.

A vendéglátó ipari üzlet eladóterének kiszolgálására szolgáló részében – hasonlóan az egyéb jövedéki termékekhez – választékonként csak egy-egy bontott palackot, kannás bort lehet tartani. A kannás kiszerelésű szőlőbor kimérése az e célra kialakított (használt) kimérő edényből (eszközből), vagy közvetlenül a kannából italadagolón keresztül történhet. Természetesen bor is értékesíthető üzlethelyiségen kívül alkalmi rendezvényen a vámhatósághoz történt – három nappal korábbi – bejelentés alapján, ha ehhez az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel is rendelkezik a kereskedő. Tilos szeszesitalt árusítani a sportlétesítmény területén a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban.

Amennyiben a jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatban kérdés merül fel, úgy a vámhivatal jövedéki csoportja a hivatalos időben a 380-888-as telefonszámon, vagy személyesen segítséget nyújt.