Drága kanyar. A szentgotthárdi és máriaújfalui utak kereszteződésében történt baleset március 4-én délután. Magyarlak felől érkezett az a személygépkocsi, amelynek sofőrje Máriaújfalu felé akart lekanyarodni, azonban összeütközött a vele szemben közlekedővel. Az ütközést követően a kanyarodó gépjármű egy villanyoszlopnak ütközött. A járművezetők csak könnyebben sérültek, a gépkocsikban összesen 450 ezer Ft kár keletkezett.

Híréhség. Március 12-én az Eötvös utcában parkoló személygépkocsinak a bal hátsó ablakát törte ki ismeretlen tettes, majd egy kosarat vett ki belőle, amiben csak újságok voltak.

Munkaéhség. Szentgotthárdon a Petőfi utca egyik lakóházából egy motoros fűrészt loptak el ismeretlen tettesek. A kár kb. 80 ezer Ft.

A Szentgotthárdi Választópolgárok Asztaltársasága választási fórumot szervez annak érdekében, hogy a szentgotthárdi választópolgárok jobban megismerjék választókerületünk országgyűlési képviselő-jelöltjeit. A fórumon az érdeklődők személyesen találkozhatnak a jelöltekkel, feltehetik kérdéseiket, megfogalmazhatják elvárásaikat.

A kényszerű téli szünet után folytatódik a Találkozások a Lipában c. műsorsorozat. Április 5-én, pénteken 19 órakor Szilágyi József műsorvezető vendége Vitray Tamás televíziós személyiség lesz. Asztalfoglalás korlátozott számban a Hotel Lipa recepcióján, illetve a 383-060-as telefonon.

A Körmendi Rendőrkapitányság Szentgotthárdi Rendőrőrs Nyomozó Osztálya büntető eljárást folytat rablás bűntett és személyi szabadság megsértése vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt K. J. 24 éves helybeli és T. S. R. 27 éves, szintén szentgotthárdi lakos ellen.

Mint már ismert, 2002. február 22-én hajnali egy óra körül a szentgotthárdi Alpokalja Motelben megjelent két férfi, akiknek arca fekete sállal volt eltakarva, illetve fejükre sötét pulóver kapucnija volt húzva és egy kb. 40 cm hosszú késnek látszó tárggyal a portást megfenyegették, hogy a napi bevételt tartalmazó pénzes kazettát adja át nekik. Mivel a portás vonakodott teljesíteni a kérést, agyonlövéssel fenyegették, majd a rablók magukhoz vették a kazettát, a portás kezét és lábát összekötözték, a száját beragasztották és a helyszínről elmenekültek.

A két férfi, miután a helyszínről elmenekült, a pénzes kazettát felnyitotta, a benne lévő 105 ezer Ft-ot elosztotta, majd az elkövetés eszközeit (ruhadarabokat stb.) a Lapincs-patakba dobták. Ezután K. J. hazament, ahol rövidesen a rendőrök elfogták, megtalálták nála a ragasztószalag egy darabját és a pénz felét, társát azonban csak március 5-én találták meg Szombathelyen.

Vas megye továbbra is az ország egyik legkiegyensúlyozottabb, legbiztonságosabb területe. A 2000. évihez viszonyítva az elmúlt évben az ismertté vált bűncselekmények száma 8970-ről 9952-re emelkedett, mely szerint az országosan ismertté vált bűncselekmények 2,1 %-át követték el Vas megyében, ezzel a megyék közötti rangsorban a nagyon jónak mondható 19. helyet foglaljuk el.

Komoly gondot okoz a megyében előforduló gépjárművekből történő lopások viszonylag magas száma. Tényszerűen meg kell állapítani, hogy a sértettek jelentős része gondatlanul jár el, jól látható helyen hagyják az esetenként záratlan gépkocsijaikban értékeiket.

Gyakorlatilag alig érzékelhető, kismértékű emelkedés tapasztalható a kerékpárlopásoknál, ennél jelentősebb (9,1%-os) a csökkenés a zsebtolvajlások esetében.

A rablások száma tavaly és 2000-ben is egyaránt 27-27 volt. A fegyveres rablások száma 5-ről 4-re csökkent, a felderítési eredményesség javult, 66 %-ról 75 %-ra. Ezen kiemelkedően erőszakos cselekmények célpontjai 3 esetben takarékszövetkezeti fiókok, míg egy esetben falusi postahivatal volt.

A visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma 9,2 %-kal csökkent. A fertőzöttség volumenét illetően Szombathely, Sárvár, Körmend, Kőszeg a sorrend. Változatlanul igaz az a megállapítás, hogy az egyes fogyasztói körök meghatározóan a városokhoz kötődnek.

Kedvező, hogy az elkövetőként regisztrált gyermekkorúak száma 9,6 %-kal, a fiatal felnőtteké 5,2 %-kal csökkent, sajnálatos, hogy ezzel szemben a fiatalkorúak részvételi aránya 13 %-kal emelkedett.

Az ismertté vált sértettek száma kis mértékben, 8,9 %-kal emelkedett, e vonatkozásban a férfiak érintettsége 7,2 %-kal, a nőké 12,2 %-kal nőtt. Valamennyi magyar állampolgár esetében ez a mutató 9,2 %-kal magasabb.

A megye ismeretlen tettes felderítési eredményessége 48,2 %-ről 54,5 %-ra emelkedett, amely az országos rangsorban a második legjobb eredmény.

Az okozói körben a személygépkocsi vezetők képviselték a legnagyobb hányadot. Az egy nyomon haladó járművekkel közlekedők (kerékpár, motorkerékpár) és gyalogosok részaránya csökkent, a tehergépkocsi és autóbuszvezetőké nőtt.

A balesetek okai között leggyakrabban a sebesség nem megfelelő alkalmazását rögzítettük, de magas volt - bár csökkent - az elsőbbségadási kötelezettséget elmulasztók és a kanyarodási szabályokat megszegők száma is.

A gyermekkorúak hibájából történt balesetek száma növekedett, de az okozók közötti arányuk alig haladta meg a 4 %-ot, valószínű, hogy ehhez nagymértékben hozzájárult az iskolákban végzett felvilágosító-nevelő tevékenység.

A közlekedés biztonságára egyik legnagyobb veszélyforrást jelentő ittasságot az okozók 14,8 %-ánál lehetett megállapítani, s ez az arány a 11,5 %-os országos átlaghoz képest még mindig magas.

Markó Péter, a Tanács elnöke elmondta, hogy fontos munka zajlott az ülésen, a 17 napirendi pont között értékelték a Tanács 2001. évi munkáját és elfogadták a 2002. évi munkatervet és költségvetést. Markó Péter beszámolt arról, hogy tavaly 1,2 milliárd forintot ítéltek oda pályázatok útján, összesen 176 pályázat érkezett, ebből 73 volt sikeres. Az idén 1 milliárd forinttal rendelkeznek, ehhez jöhet még a Phare pályázatokból kétéves ütemezéssel 2-2,5 millió forint.

Bauer Károly polgármester, a Tanács tagja örömét fejezte ki, hogy a Tanács kedvező gyakorlatot vezetett be, üléseit különböző településeken tartja. Ennek kedvező hatása, hogy megismerik a területek problémáit, elképzeléseit, ami segíti a pályázatok elbírálását. Hangsúlyozta, az idén a pályáztok kétfordulósak lesznek, így a pályázók hasznosítani tudják tapasztalataikat, hosszabb idő áll rendelkezésükre a pályázat előkészítéséhez. Kiemelte, hogy a területen megnőtt a civil szervezetek aktivitása, várakozásuk szerint több pályázat érkezik majd erről a területről.

A Tanács által kiírt pályázatokat a közeljövőben hozzák nyilvánosságra.

 

Szentgotthárd példaképe a nemzetközi együttműködésnek

Ünnepi megemlékezés március 15-e tiszteletére

Március 15-én délelőtt koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeztek meg az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen a napfényes időben mintegy kétszáz ünneplő vett részt.

A Szózattal kezdődött az ünnepség első része a Széll Kálmán téri Hősök emlékművénél. Áprily Lajos verse után a megemlékezés koszorúit helyezték el az önkormányzat, a Megyei Közgyűlés, az intézmények, a rendvédelmi szervek, a pártok, a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek képviselői.

Az ünnepség a Színházban folytatódott, ahol Enzsel István, a Vörösmarty Mihály Ginmnázium igazgatója köszöntötte az iskola nevében a megjelenteket. Megemlékezett arról, hogy az 1848. március 15-i forradalom egységbe foglalta a nemzetet. Az ország két meghatározó politikusa, akiknek politikai nézetei különböztek egymástól, mégis találkoztak ezen a napon, amiben segítette őket Petőfi és a márciusi ifjak társasága.

Az ünnepségen Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke mondott beszédet, aki hangsúlyozta, 1848 eszméje 12 évvel a rendeszerváltás után sem veszített jelentőségéből. Kiemelte, a parlamentben akkor is éles viták folytak, de Kossuth érdekegyeztető munkája soha nem látott egységet hozott. 48 üzenetéből máig érvényes a radikális változásokat hozó márciusi törvények szelleme. Ma már nincs olyan elnyomás, mint 1848-ban volt, de mai fiatalság is felsorakozhat a 12 ponthoz, a szabadság azonban akkor eredeti, ha önmagát képes korlátozni. A modern társadalomban a legfontosabb az Európához illeszkedő külpolitika, Szentgotthárd városa példaképe a nemzetközi együttműködésnek. - A haza és haladás ügye mindennél fontosabb, ehhez minden magyarra, így a szentgotthárdiakra is szükség van. - fejezte be a szónok.

A bensőséges hangulatú ünnepségen dr. Haramász Zsuzsanna jegyző köszöntötte a Városi Nyugdíjas Klub, a Katolikus Plébánia Karitász, a Diabetes Klub, a Vöröskereszt Városi Szervezete, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Városi Gondozási Központ vezetőit. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nem szabad a szociális munka területén összegyűjtött tapasztalatokat elhanyagolni, az együttműködéssel új, más megvilágítása helyezik a munkát. A jövőben a különböző területekről érkező problémákat szakmailag értékelik, és koordinálják a szociális támogatási tevékenységet. Az eddigi tapasztalatok alapján a bajba jutottak jelentős része szégyelli a helyzetét, viszont várja a segítő kezet. A rászorulók felkutatása a feladat, és annak elérése, hogy ne legyen teher elfogadniuk a segítő támogatást.

Csanaki Eszter aljegyző hangsúlyozta, a megállapodás aláírása csak kezdő lépés, a munka során derül ki, milyen területekkel bővülhet az együttműködés, és ehhez várják más szervezetek jelentkezését is.

Az együttműködés koordinálásával Csanaki Eszter aljegyzőt és Sohárné Domiter Editet, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét bízták meg.

A Kerekerdő Alapítvány regionális hatáskörű környezet- és természetvédő közhasznú szervezet. Alapvető célja a természet és az emberi örökség védelme és a környezeti kultúra fejlesztése, a kulturális örökség megőrzése. Az alapítvány munkájában olyan szakemberek vesznek részt, akik sok szállal kötődnek az Őrség, a Vendvidék és a Rába-mente térségéhez. Eddigi tevékenységük során a leendő Őrségi Nemzeti Parkot előkészítő tanulmányhoz olyan ökológiai fejezetet állítottak össze, mely a természeti értékek és a hagyományos gazdálkodás összefüggéseit vizsgálta, ezen túlmenően kutatási programot finanszíroztak, ismeretterjesztő plakátsorozatot készítettek.

Az itt felajánlott lehetőségekről részletes információt nyújtanak a 94/500-166 és a 06/30/395-6624-es telefonokon.

A délelőtt 10 órakor kezdődő avatási ünnepségen dr. Markovics Tibor megbízott igazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt, Thury-Kovács Béla környezetvédelmi, Boross Imre Phare-ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, államtitkárokat, országgyűlési képviselőket, polgármestereket, a Nemzeti Park létrehozásában segítő munkát végzetteket.

Németh Zsolt országgyűlési képviselő azok munkájára hívta fel a figyelmet, akik megóvták az Őrség és a Vendvidék természeti értékei, akiknek munkája eredményeként van mit ünnepelni. A szlovén vasútvonal építésére célozva hangsúlyozta, hogy a közelmúltban az egyik legnagyobb beruházása folyt a térségben, egyúttal a természetvédők több évtizedes vágya valósult meg. Ez válasz arra a fel-fellobbanó vitára, amely szembe állítja technikai fejlődést és a természetvédelmet, egyikről sem kell lemondani. A Nemzeti Parktól azt várják, hogy ne csak értéket védjen, hanem értéket is teremtsen.

Thury-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, a Nemzeti Parkok akkor teljesítik feladatukat, ha magukba foglalják a kulturális élet értékeit is. Az itt élők ne tehernek érezzék a Nemzeti Parkot, hanem segítségnek a Nemzeti Parkkal összefüggő lehetőségek kihasználásában.

Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója mint a “legidősebb testvér” köszöntötte az Őrségi Nemzeti Park megalakulását, kiemelve, hatalmas munka vár még annak vezetőire. Az igazgató emlékérmet nyújtott át Orbán Viktornak és Markovics Tibornak.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, 1990-ben, amikor új világ köszöntött az országra, senki nem gondolta volna, hogy egy mindenki által támogatott kezdeményezésnek 12 évet kell várnia a megvalósulásig. Kiemelte, egy ország értékét a lelki, szellemi, természeti minőség adja meg, a természet értékeinek védelme egyúttal a jövendő gazdasági élet alapját is jelenti. A rendszerváltás óta eltelt időszak első öt éve alatt a polgárok szabadságát, a nemzet függetlenségét vívták ki, a következő öt évben ezeket a vívmányokat biztonságba helyezték, a most zajló öt év pedig a gazdaság megerősödéséé lesz. A Nemzeti Park szerepéről elmondta, azt igazán a jövő fogja meghatározni, de a Nemzeti Parkok a gazdaság motorjai lesznek. A kormány fontosnak tartja az agrár környezetvédelem ügyét, EU-csatlakozásunk után új pályázati lehetőségek nyílnak meg e területen. A miniszterelnök hangsúlyozta, az országhatár melletti területek kiemelt támogatása fontos kötelezettsége a mindenkori kormánynak, mivel ezek a területek az előző rendszerben a gazdasági folyamatoktól elzártak voltak. Orbán Viktor beszéde végén azt kívánta az itt élőknek, hogy a Nemzeti Park megalakítása új lehetőségeket, új esélyeket jelentsen életükben.

Délután Orbán Viktor megtekintette az épülő kethelyi templomot, majd a főtérre érkezett, mintegy háromszáz főnyi tömeg várta a szentgotthárdi katolikus templom előtti téren. A miniszterelnököt Bauer Károly polgármester és a városi képviselő-testület tagjai fogadták. A katolikus templom megtekintése után Orbán Viktor rövid sétát tett a belvárosban, útközben szóba elegyedett a tiszteletére összegyűlt emberekkel, és türelmesen állta a gyerekek autogramkérő rohamát. A látogatás zárásaként a főtéri Picasso kávéházban eszmecserét folytatott a helyi Fidesz-MPP, az MDF és az 56-os Szövetség tagjaival.

Az ülés elején Bauer Károly polgármester számolt be a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseményekről. Elmondta, hogy a megyei közgyűlés elfogadta éves munkatervét, megalakult a Területi Választási Bizottság. A Körmendi Rendőrkapitányság 2001. évi munkájáról készített beszámolóból kiemelte, a kapitányság komoly eredményekkel zárta az évet, majd minden területen javultak a mutatók. Megemlítette, hogy a szentgotthárdi rendőrőrs parancsnoka szerint kevés támogatást kapnak az önkormányzattól, ennek ellenére az őrs mindent megtesz az eredményes munka érdekében.

Bauer Károly megemlítette, több levelet kapott, főként nyugdíjasoktól, akik kifogásolták a januárban megalkotott hulladék-szállítási rendeletet. Mint ismert, a rendelet az addig érvényes, fejenkénti díjfizetés helyett a lakásonkénti elszámolást vezette be. Ezt, főként az egy-két személyes háztartásokban élők igazságtalannak tartják. A polgármester hozzászólásához csatlakozott a szociális bizottság elnöke, Dömötör Sándor is, aki elmondta, a lakók főként azt kifogásolják, hogy magas a minimális kiszámlázott hulladék mennyisége, úgy érzik, el nem végzett szolgáltatásért kell fizetniük. Hangsúlyozta, a testület nem kényelmi szempontból döntött az elfogadott verzió mellett, hanem azért, mert egyszerűbbnek, könnyebben kivitelezhetőnek tartották. Huszár Gábor kifogásolta, hogy az önkormányzat a médiában nem azt hangsúlyozta, hogy mekkora összeggel támogatják a szolgáltatás igénybevételét. Bauer Károly szerint kisebb mennyiségű hulladék szállítása is ugyanúgy pénzbe kerül, hangsúlyozta, a szemétszállítási díjak előbb-utóbb el fogják érni a szolgáltatás tényleges értékét. A testület a rendeletet végül visszautalta a szociális bizottság hatáskörébe azzal, hogy keressenek megoldást a felmerült problémákra.

A zsidahegyi városrész lakóinak nevében kért felszólalási lehetőséget Leposa László. Elmondta, a városrész lakói felháborodással értesültek arról, hogy a szennyvízcsatorna építéséhez befizetett lakossági hozzájárulásukat a kivitelező vissza kívánja utalni, azaz, Zsidahegyen nem valósul meg a csatornaépítés. Hangsúlyozta, a lakók nem fogadják el a pénzt, ők szerződést kötöttek az önkormányzattal és csatornát kérnek. Kiemelte, hátrányos helyzetben érzik magukat, a városrész kimaradt a gázvezeték-építésből, a kábeltelevíziós rendszer fejlesztéséből is. - Mit vétettünk, hogy minden programból kimaradunk? - kérdezte Leposa László. Bauer Károly válaszában elmondta, azért döntöttek így, mert a városrész csatornázási terve nem felel meg a céltámogatási feltételrendszernek. A csatornaépítést csak önkormányzati beruházással lehetne megoldani Zsidahegyen, erre azonban nincs kerete a városnak. A polgármester felvetette, érdemes a városrész lehetőségeit megvizsgálni, akár egyedi szennyvíztisztító létrehozásával megoldani a problémát, de ez hosszabb folyamat, és függvénye az önkormányzat anyagi lehetőségeinek is.

Meghallgatták és elfogadták a képviselők az Őrségi Zölderdő Bt. tevékenységéről szóló beszámolót. A cég az önkormányzat tulajdonában lévő erdők erdőgazdálkodási feladataival, az erdők őrzésével, az erdészeti munkák irányításával és a mezőőri szolgálattal foglalkozik. A Zölderdő Bt. képviselője hangsúlyozta, a Nemzeti Park létrehozásával semmi különös változás nem érinti a tulajdonosokat, az erdőgazdálkodási tevékenység továbbra is folytatható az elfogadott, kész ütemterv szerint.

A testület értékelte a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátását is. Dömötör Sándor szerint indokolt lenne a szolgálat létszámának emelése, Bauer Károly viszont azt hangsúlyozta, a létszámemelés - amire egyébként nincs lehetősége a városnak - nem oldaná meg a gondokat, a feladatokat koncentrálni kell, a szolgálat a szakmai programokkal foglalkozzon, ezt a feladatot nagy szakértelemmel, elhivatottan látják el a munkatársak.

A Különfélék között a testület megalkotta a települési folyékony hulladék szállításáról szóló rendeletet, módosította a lakbérrendeletet. Támogatták a Polgárőr Egyesület azon kérését, hogy a városba bevezető utak mellett “Városunkban Polgárőrség működik” feliratú táblákat helyezzenek el.

A megjelenteket dr. Gömbös Sándor köszöntötte, aki bevezetőjében elmondta, idegenforgalomról ott beszélhetünk, ahol egy adott területre rendszeresen több bel- és külföldi vendég ellátogat. Figyelembe kell venni, hogy az ott élők részéről van-e fogadókészség, illetve van-e idegenforgalmi értékű objektum. Mint mondotta, örömmel értesült arról, hogy az önkormányzat tervei szerint a város következő tíz éve az idegenforgalmi fejlesztések jegyében fog eltelni. Aktuális a téma, mert sok vállalkozó érzi a forgalom visszaesését, területünkre is begyűrűzik a gazdasági recessszió, a minimálbér-emelés, az áremelkedés, a forint csúszó leértékelése megszüntetésének kedvezőtlen hatása. Hangsúlyozta, a város önmagában kevés ahhoz, hogy vonzerőt gyakoroljon, szükség van az Őrség, a Vendvidék természeti adottságainak kihasználására is.

Bauer Károly polgármester szerint a város kistérsége sajátos helyzetben volt az elmúlt évtizedekben, az elzártság miatt a 80-as évek előtt nem beszélhettünk idegenforgalomról. Így nem alakulhattak ki azok a feltételek sem, amelyek segítségével az idegenforgalom külön ágazattá nőhette volna ki magát. A rendszerváltás után aztán más, sürgető feladata volt a városvezetésnek. Az ipar összeomlása után foglalkoztatási gondokat kellett megoldani, a munkanélküliség elérte a 19,2 %-ot. Bauer Károly szerint helyes döntés volt, hogy erre koncentráltak, hiszen az emberek akkor tudnak költeni, ha van munkájuk, van jövedelmük.

A képviselőtestület 1997-ben foglalkozott az idegenforgalommal, 1999-ben felülvizsgálták a programtervet. Sajnos, az abban foglaltak jó része nem valósult meg, nem volt erre energia, az iparfejlesztés minden forrást igénybe vett. Az elképzelésekhez - uszoda, vízi- és kerékpáros turizmus, kemping, szálláshelybővítés, kiállítás- és vásárturizmus - nem sikerült olyan partnereket bevonni, akik az elképzeléseken túl anyagilag is részt vettek volna azok kivitelezésében.

Bauer Károly kiemelte, a kistérségben 881 vállalkozás, 338 üzlet működik, ezeken belül kellene a helyes arányt megtalálni. Elmondta, a megyei koncepcióban a város három fő programmal vesz részt, a fürdőberuházással, a kerékpáros és a vízi turizmus fejlesztésével. Úgy vélte, ha négy év alatt ebből két program megvalósul, az nagyon jelentős eredmény lesz. Hangsúlyozta, a város kilábalni látszik a háromnegyed éve gazdasági visszaesésből. Aláírták az ipari parki határátkelő megnyitásáról szóló megállapodást, ennek következtében az év második felében logisztikai központ létesül, a kereskedelemben pedig át kell térni a belföldi fogyasztókra.

Bauer László szerint a város idegenforgalma fejlesztési szempontból csak a kistérséggel együtt, tágabb környezetben értelmezhető. A terület adottságai közé tartozik a természeti környezet és a több kultúrájú népesség. Meghatározó sajátossága a kistérségnek, hogy távol esik a fejlesztési centrumoktól, így a problémákat az itt élőknek alapvetően maguknak kell megoldaniuk. Az ügyvezető ismertette a Naturpark Kht. tevékenységét, ami alapjában véve stratégiai- gazdasági tervezést jelent. Ezen belül kiemelte a kistérségi gazdasági fejlesztést, az ökogazdálkodás és a turizmus fejlesztését.

Bauer Károly kérdésre válaszolva elmondta, kevés a saját tulajdonban lévő üzletek száma, 67 %-ot tesznek ki a bérlemények. Kiemelte, hogy ebben az évben nem emelik a bérleti díjakat, üzlethelyiségek eladását viszont nem tervezik ebben a ciklusban.

Dr. Gömbös Sándor a 2000-ben a turizmus fejlesztéséről elkészített bizottsági anyagot említette, amely érinti a kulturális életet is. Véleménye szerint a város polgárai elbeszélnek egymás mellett, sok jó ötlet születik, ezeknek azonban nincs gazdájuk. Bauer Károly alapjában egyetértett a véleménnyel, de megemlítette, hogy a kerékpárút építése jó úton halad, mert van, aki mozgatja az ügyet. Problémát jelent, hogy a kulturális létesítményeknek nincs élő kapcsolatuk a környékkel, pedig óriási tartalékok vannak a kulturális életben.

A beszélgetés során kisebb vita is kialakult, Kiss Csaba a termálfürdő működéséhez szükséges szakemberek hiányát hangsúlyozta, Bálint Zoltán pedig a parkolási rendszert kifogásolta. Mint mondotta, nem is a fizetőrendszerrel van probléma, hanem a jegyek értékesítésével, mivel a külföldiek nehezen találják meg a bizományosokat, ráadásul nem minden üzlet jogosult a jegyek értékesítésére. Dr. Gömbös Sándor azzal zárta le a vitát, hogy a közeljövőben a termálfürdő-beruházásról és az azzal kapcsolatos kérdésekről külön fórumot szervez a SZEVASZ, ahol ezeket a kérdéseket bővebben megvizsgálják.

Felmerült, hogy a környéken lévő más városok előbbre tartanak Szentgotthárdnál, hagyományteremtő, nagyszabású rendezvényeket szerveznek, amelyek jelentős tömegeket vonzanak. Bauer László szerint erre itt is adottak a lehetőségek, példaként említette, hogy a szentgotthárdi csata évfordulójára több, egymásra fűződő rendezvényt is lehetne tartani. A nagyszabású rendezvényekre pályázati úton is elő lehet teremteni a szükséges anyagiakat, össze kellene fogniuk az intézményeknek.