Mobilizált mobil. Mobil telefont loptak el november 4-én a szentgotthárdi vasútállomáson egy nőtől.

Színtévesztés. November 4-én éjjel baleset történt Rábafüzes térségében. A rábafüzesi határátkelő irányába, a 8-as főúton közlekedett autójával egy szombathelyi férfi. A kereszteződésben a tilos jelzés ellenére balra kanyarodott, így összeütközött egy győri lakos vezette kocsival. A rendőri intézkedés során kiderült, hogy a szombathelyi férfi ittasan ült a volán mögé. Személyi sérülés nem történt.

Drága tankolás. Szentgotthárd környéki benzinkút előtt történt közlekedési baleset november 5-én. Egy osztrák férfi által vezetett tehergépkocsi figyelmetlenül tolatott, és nekiment a mögötte álló román tehergépkocsinak. A kár kb. 200 ezer Ft.

Meggondolatlanság. November 7-én egy gyermek szállt le egy járatos autóbuszról Alsószölnökön, majd feltehetően körültekintés nélkül át akart szaladni az úttesten. Közben az arra érkező személygépkocsi bal első kerekének futott és elesett. A fiú bokacsonttörést szenvedett.

Megérte? Magyarlakon a Kossuth utcában lévő egyik lakóházba tört be ismeretlen tettes november 10-én, vasárnap. A körülbelül két hete magára hagyott épületből az elkövető 30.000,- Ft értékben elektromos készüléket tulajdonított el.

A november 4-i véradáson 14 fő jelent meg Rábafüzesen. Az alapszervezet köszönetét fejezi ki a 30-szoros véradó Bedi Józsefnek, valamint Tóth Gyula és Németh Tamás 40-szeres véradónak.

November 10-én Szent Márton emlékére tartottak szentmisét Farkasfán. Az istentiszteleten részt vett Bauer Károly volt, és Viniczay Tibor jelenlegi polgármester, valamint a képviselő-testület több tagja is. A Hármashatár Baráti Kör szervezésében megtartott szentmisén többek között megemlékeztek azokról is, akik hozzájárultak a farkasfai templom építéséhez, és ehhez anyagi támogatást is biztosítottak.

Első napirendi pontként került elfogadásra az SZMSZ módosítása, melynek keretében azon módosító javaslatokat fogadták el, amelyeket a jogszabályi rendelkezéseknél fogva a testület első ülésén szabályozni indokolt. Az SZMSZ teljes körű felülvizsgálatára a jogszabály hat hónap időtartamot ad.

Módosításra kerültek többek között: a testület létszáma (14 képviselő + a polgármester), az állandó bizottságok nevei, hatáskörei stb.

Jogi, Ügyrendi és Külkapcsolatok Bizottsága elnöke Hirnök József, külső tagjai: Dr. Dancsecs Zsolt és Küplen István.

Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság elnöke Dömötör Sándor, külső tagjai: Dr. Juhászné Dr. Patyi Ágnes és Fábián Béláné.

Pénzügyi Bizottság elnöke Pochán Miklós, külső tagjai: Tóth Imre és Kovács Gyula.

Gazdasági, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Labritz Béla, külső tagjai: Csörnyi Róbert és Serfecz László.

Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság elnöke Enzsel István, külső tagjai: Rápli Róbert és Ágoston András.

Szentgotthárdon nyolc éve működik a szlovén és a német kisebbségi önkormányzat. Az október 20-i helyhatósági választásokon mindkét kisebbségnek sikerült képviselőt juttatni a városi képviselő-testületbe is, Kölesné Kiss Erika és Ódor Dénes személyében. A szlovének és a németek szerdán tartották a kisebbségi önkormányzatok alakuló ülését, ahol Pusztai Zsoltnét, illetve Ódor Dénest választották elnökké.

Ez évben a választópolgárok elsőként szavazhattak a cigány kisebbségi önkormányzat jelöltjeire a városban, akik a választásokon eredményesen szerepeltek, így november 6-án a polgármesteri hivatalban megalakult a szentgotthárdi cigány kisebbségi önkormányzat. Az alakuló ülésen Horváth Jánost választotta az öt képviselő az önkormányzat elnökévé.

Horváth János kérdésünkre elmondta, a cigányság legnagyobb problémájának a munkanélküliséget és a kedvezőtlen lakáshelyzetet tartják, ebben is segíteni kívánnak a közeljövőben.

Az alakuló ülésen részt vett Viniczay Tibor polgármester, aki támogatásáról biztosította a megválasztott önkormányzatot, egyúttal ígéretet tett arra, hogy rövid időn belül irodahelyiséget biztosítanak a szentgotthárdi cigány kisebbségi önkormányzat számára.

Képviselők: Cseri Lászlóné, Hacker Rezső, Judt Nándor, Schuster Herbert

Képviselők: Bogdán Ferenc, Samu Csaba Miklós, Sárközi Zoltán, Vajda Gyula

A rendszerváltás óta hullámzó volt a város gazdálkodása. A 90-es évek elejének magas munkanélkülisége, az évtizedeken keresztül regnáló iparszerkezet összeomlása csődközelbe jutatta az önkormányzatiságból adódó feladatokkal ismerkedő városvezetést. Ma már lehet kritikus szemmel nézni akkori döntéseiket, de tény, hogy az ipartelepítésre elköltött százmilliók meghozták eredményüket. A munkanélküliség kezelhető szintre csökkent, a letelepedett vállalatok megpezsdítették a település gazdasági életét, a helyi adómentességgel járó bevételkiesés ellenére az önkormányzat pénzügyi forrásai kiszélesedtek, gyakorlatilag több jutott a büdzsébe.

Ebben az időszakban látványos fejlődésnek indult a város, az elképzelések szerint a lélekszám is megemelkedett volna, és ezen előrejelzés hozta magával, hogy – mivel egyébként is volt rá keret – olyan intézményhálózatot építettek ki, amely egy nagyobb település igényeit is kielégítette volna. Igaz, hogy jó néhány, tervbe vett intézmény visszatelepítése nem sikerült, így utólag majdhogynem azt lehet mondani, szerencsére, hiszen amellett, hogy ezeket az intézményeket (földhivatal, bíróság, közjegyzőség, rendőrkapitányság stb.) az állam támogatja, kétségkívül megterhelték volna a városi kincstárt is. A pályázatokon is sikerrel szerepeltünk, több milliárd forintos tőkét sikerült a városba hozni, ezzel olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyekre egyébként nem lett volna lehetőség.

Persze, előre nem lehetett látni a nemzetközi gazdaság recesszióját, és azt sem, hogy az ipartelepítés nem halad tovább az addig tapasztalt ütemben. 1997-ben még 2 milliárd forint feletti összeg szerepelt a költségvetés bevételi és kiadási oldalán is. Tehát mindenre volt pénz, kivéve a valóban nagyobb összeget igénylő felújításokat, jelesül a barokk templom, a művelődési ház, a könyvtár stb. Ezeket pályázati úton kívánták biztosítani, jó részük a későbbiekben sikerült is, beleértve a Várkert egy részének rekonstrukcióját.

1998-ban aztán hidegzuhanyként érte a városvezetést az adóerő-képesség fogalmának bevezetése. Az első évben még nem jelentett igazi problémát az ebből adódó elvonás, az akkori 150 milliós összeget pótolni lehetett más forrásokból. Később súlyosbodott a helyzet. 2001-ben már 350 millió forint volt az elvonás összege, ekkor az önkormányzat az alkotmánybírósághoz fordult, mivel számításaik szerint a központi költségvetés nem biztosítja az általános iskolás tanulók oktatásához törvényben előírt normatív támogatás összegét. Mintegy egy éves várakozás után az alkotmánybíróság kimondta, az elvonások nem sértik az alkotmányos jogokat.

A 2001-es költségvetés tervezésekor már látható volt, hogy a kiépített intézményrendszer fenntartása alapjaiban rendíti meg a gazdálkodást. Ekkor léptették életbe a racionalizálási programként elhíresült megszorító intézkedéscsomagot, amellyel mintegy 50 milliós megtakarítást értek el. A képviselő-testület vállalta a megszorításokból következő kritikákat annak érdekében, hogy működőképes maradjon a város. Közben különböző szinteken is viták folytak az intézményhálózat fenntartásáról, a racionalizálási programon kívül azonban egyéb nem történt.

A 2002-es költségvetés már szinte csak intézményfenntartó szerepet játszik, annak ellenére, hogy az ebből eredő veszélyekre a pénzügyi bizottság rendre felhívta a képviselők figyelmét. Mindeközben az intézmények költségvetésében a dologi kiadások több éve nem emelkedtek, lassan már – kis túlzással – a WC-papírt is a gyerekeknek kell vinniük az iskolába. Bármilyen előre nem látható kiadás a gazdálkodás “borulását” hozhatja magával, beruházásokra és fejlesztésekre a költségvetésben nincs lehetőség, erre csak pályázati úton lehet megteremteni a feltételeket. Szerencsére ez jó hatásfokkal sikerült is az elmúlt időszakban.

A kormányváltáskor a választási ígéretek között szerepelt az adóerő-képességből származó elvonások felülvizsgálata, Lamperth Mónika belügyminiszter szentgotthárdi látogatásán azonban kijelentette, a következő évben megmaradnak az elvonások. Medgyessy Péter miniszterelnök Szombathelyen hasonlóan nyilatkozott, hozzátéve, jövő év végén megvizsgálják a hátrányos helyzetű települések fejlődését, és a tapasztalatok függvényében döntenek az ügyben.

Az elvonások tehát maradnak, összegszerűen jövőre elérik és meghaladják a 400 millió forintot. Ezen tények ismeretében prognosztizálható, hogy a most előkészítés alatt álló költségvetés megszorításokat tartalmaz majd, hacsak az új képviselő-testület nem talál más módot a kieső összegek pótlására. Nem hivatalos információink szerint gyökeres átalakítások, átszervezések várhatóak, erősíteni kívánják az önkormányzat és az intézmények pályázatokon való részvételét is.

November 13-án ülésezett először a “Karácsony határok nélkül” nevű rendezvénysorozat lebonyolítására létrehozott ad hoc bizottság. Az ülésen dr. Illyés László, a rendezvény koordinátora ismertette a Viniczay Tibor polgármester és a képviselő-testület ötlete nyomán született elképzelést.

A tervek szerint a karácsonyi ünnepeket megelőző héten, december 18. és 21. között a város központját sétáló és kirakodó utcává alakítják. A kezdeményezés célja, hogy a város történelmi központja az ünnephez méltó rendezvény színhelyévé váljék, ahol tucatáruk helyett igényes népművészeti és egyedi iparművészeti alkotásokat, díszeket, ajándékokat vásárolhassanak a város lakói és az idelátogató turisták.

A kirakodóvásárra azonban csak szentgotthárdi vállalkozókat, árusokat várnak, akiktől nem kérnek területfoglalási díjat, viszont szívesen fogadnak adományokat az érdeklődők részéről is. A befolyt összegből már karácsony előtt a szentgotthárdi óvodások és kisiskolások (1 – 4. osztályig) számára nyújtanak komolyabb értékű ajándékcsomagot. Az egységes pavilonokat egyébként egy szentgotthárdi vállalkozó térítésmentesen bocsátja a szervezők rendelkezésére.

Dr. Illyés László lapunk kérdésére elmondta, hogy a sikeres lebonyolítás elengedhetetlen része a közös munka és a részvétel. A rendezők számítanak minden helyi vállalkozó, civil szervezet, önkormányzati intézmény szellemi és anyagi hozzájárulására.

A “Karácsony határok nélkül” szlogen teljes mértékben EU-csatlakozásunk után lesz érvényes, de már most megmutathatjuk, hogy értelmes dolgok érdekében képesek vagyunk egymással és szomszédainkkal is együttműködni - fogalmazott dr. Illyés László.

A megjelenteket Soós Margit tanárnő, a szentgotthárdi Karitasz vezetője köszöntötte, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, mekkora szereppel bír, s mennyire nélkülözhetetlen a 10 éves múltra visszatekintő helyi szervezet. A “szolgáló szeretet”-et nyújtó Karitasz tagjai adományokat juttattak többek között az árvízkárosultak, a tartós betegek számára, a Vajdaságba, Kárpátaljára, s nem utolsó sorban a ruandai éhezőknek, így a nemzetközi Karitasz áramlatába is bekapcsolódva.

A köszöntő után a műsor Árpád-házi Szent Erzsébet példamutató életét kívánta bemutatni, melyet a Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjai adtak elő. Árpád-házi Szent Erzsébet a legenda szerint korán lemondott a fényűző életről és a szeretetet választotta. Önmaga horgolta a pólyákat, melyekkel a betegeket gyógyította, majd saját kórházat alapított.

A műsor után agapé, azaz szeretetlakoma várta a látogatókat az aulában, ahol kalácsot és meleg teát fogyaszthattak azok, akik egy kis beszélgetésre is vágytak. Elismerés illeti Horváth Zsuzsanna tanárnőt az igényes műsorszerkesztésért, a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulóit pedig az odaadó előadásmódért.

A koncert folyamán az idős mester számos, elsősorban pedagógiai műve hangzott el, valamint a tantestület tagjai kamarazenei darabokkal egészítették ki a műsort. A szentgotthárdi műsorszámok sikeréhez a jennersdorfi zeneiskola segítsége is közrejátszott, hiszen a művek megszólaltatásához szükséges, de egyelőre még hiányzó hangszereket Jennersdorfból szállították Rechnitzbe.

A sok fellépő közül különösen nagy sikert aratott mind a közönség, mind a jelenlévő egyetemi szintű szakavatott hallgatók körében a szentgotthárdi fiatal tehetség, Németh Ivett zongorajátéka, valamint Takács Jenő “Mézeskalács házikó” című művének nagyobb apparátusú (zongora és ütőhangszerek) előadása, melyben a növendékek közül Skaper Tamara, Baranyai Tibor, Kocsis Tamás, a tanárok közül Páliné Herczeg Anita és Csukly Gergely működtek közre.

A rohonci rendezvény annak a hangversenysorozatnak a nyitókoncertje volt, melyet a szentgotthárdi Takács Jenő Zeneiskola a PHARE CBC Ausztria-Magyarország kisprojekt támogatásával valósít meg két ausztriai partner (Jenő Takács Musikschule, Rechnitz és Zentralmusikschule, Jennersdorf) segítségével.

A Takács Jenő Zeneiskola kihasználva a névadó 100. születésnapját, a zeneszerző művészetének magyarországi elismertetésére gondolt ki tevékenységet a PHARE CBC kisprojektjében. E pályázat egyik állomásaként rendezte meg az iskola a Takács Jenő életművét felölelő hangversenyt. A koncerten három zeneiskola – a szentgotthárdi mellett a jennersdorfi és a rechnitzi -, a művelődési ház kórusa, valamint a Rábavölgyi Vonószenekar közvetítette az életmű egy-egy alkotását.

A hangverseny közönségét és közreműködőit Bauer László alpolgármester köszöntötte. Bevezetőjében kiemelte: a három zeneiskola szellemiségében közös pont Takács Jenő életművének és alkotásainak tisztelete. Hangsúlyozta, hogy a PHARE kisprojektje éppen ilyen, határokon átnyúló kulturális együttműködést támogat, s köszönet illeti a programban résztvevő városok polgármestereit, amiért támogatták ezt a nagyszerű kezdeményezést.

A 100 éves Takács Jenő jó egészségnek örvend, de személyesen nem tudta vállalni a jelenlétet – tudtuk meg Csukly Gergely igazgatótól, aki a zeneszerző felhangzó művei közt kalauzolta a közönséget. Az elhangzott darabok az alkotó egy-egy korszakához kötődtek, s a koncertet videofelvételek szakították meg, amelyeken Takács Jenő megfogalmazta hitvallását, összegezte élete tanulságait, vallott mestereiről, s tanácsot is adott a zongorista-növedékeknek.

A hangversenynek a Rábavölgyi Vonószenekar adott keretet. A Purcell nyomán írt nyitány után zongorára, fuvolára és xilofonra írt darabokat szólaltatták meg a zeneiskolák tanárai és növendékei. Humoros, játékos opuszok – többek között a terem négy sarkában megszólaló madárhang-improvizáció – után a zeneszerző Weöres Sándorral kötött barátsága emlékére írt Szelíd domb sorozatából hat három szólamú kórusművet szólaltatott meg a Művelődés Háza Kórusa. Jennersdorfi muzsika után a Bartók Bélának szóló üdvözlőlappal zárult a koncert a Rábavölgyi Vonószenekar előadásában.

A majd két órás, színvonalas hangverseny méltán vonzott népes közönséget, s a kiemelkedő zenei rendezvényt megtisztelte jelenlétével a város polgármestere s számos elöljáró.

A zsűri tagja volt Tanai Erzsébet népművész (zsűrielnök), a Gencsapáti Népdalkör vezetője, Nagyné Fülöp Zsuzsanna, a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola tanára és Szabó Elekné, a zeneiskola nyugalmazott igazgatója. A verseny két korcsoportban – általános iskola 1-5. osztályig és 6. osztálytól egészen a középiskolás korosztály végéig - és azon belül két kategóriában (csoportos és egyéni) zajlott.

Grebenár Bettina (Széchenyi István Általános Iskola, tanára Offnerné Hadrik Tímea)

Színvonalas és tartalmas “versenynek” lehettek fültanúi az érdeklődők. Öröm volt hallani, milyen mély átéléssel adták elő napdalainkat kicsik és nagyok egyaránt. A versenylázat enyhítendő közös népdaléneklések, daltanulások ismételten ráirányították a figyelmet a közös éneklés, együttzenélés szépségére, közösségformáló erejére. A rendezvény zárásaként a Körmendi Alapfokú Néptánciskola diákjai adtak ízelítőt a magyar néptánc kultúrából. Köszönetet kell mondanunk a szereplőknek, felkészítő tanáraiknak, a szervezőknek, a zsűri tagjainak valamint a rendezvény támogatóinak egyaránt.

Nos ezekre a kérdésekre kaphatott választ az a félháznyi érdeklődő, aki kíváncsi volt a Los Andinos estjére november 6-án a színházban. A zenekar országos ismertsége összefonódik a hajdani Ki mit tud? vetélkedőn elért sikerével, ám a közel 20 éves formáció – átesve jó pár tagcserén – ma már nem csupán a határ innenső oldalán népszerű. Felületesen ismerve a műfajt kijelenthetnénk, egyszerű a dolguk, hiszen a könnyen emészthető dallamvilág és bohém hangulat még a laikusokat is magához láncolja. Ennél azért többről van szó, itt jön a válasz a feltett kérdésekre. Nem egyszerű koncertet láthattunk, hanem egy átfogó estet, ahol az egyes régiók jellemződalai csokorba gyűjtve szólaltak meg, közéjük ékelve pedig információkat hallhattunk a vidékek szokásairól, kultúráiról és az átélt személyes tapasztalatokról.

Három ország - Ecuador, Peru és Bolívia - tradicionális dallamai alkották a műsort, melyek jelentős hányada saját gyűjtésű, hiszen a zenekar 1990 óta többször átrepült az óceánon, hogy maguk örökítsék meg az eldugott falvak elveszettnek hitt dallamait. Ezek a kiruccanások jó hatással voltak az éneklési technikára, mely párosult az ellesett hangszeres játékkal, és a színes népviselettel igazi élménnyé gyúrta össze a másfél órát., a Simon and Garfunkel segítségével világhírűvé vált El condor pasa eredeti verziója pedig a desszert volt a fülnek. Számos ütős, pengetős, fúvós, rázós, satöbbis hangszer szólalt meg, vagy épp hevert a színpadon, többségük teljesen ismeretlen a hazai közönség előtt, nevüket pedig megismételni is nehéz, hát még megjegyezni.

Még valami nagyon kellett a jó hangulathoz: a humor. Enélkül nem megy, a dalok szövegei is főleg erre épülnek, az olykor mostoha körülmények ellenére is. Az énekes nagyon jól ráérzett a közönségre, sztorizott odaátról és innen, cinikus poénok váltották egymást, majd az est zárásaként kellemes karácsonyi ünnepeket kívánt. November 6-án. Köszönjük.

A verseny célja a játékos és szórakoztató nyelvtanulás, amely ösztönzi a tanulókat arra, hogy minél jobban megkedveljék a nyelveket, és felhívja figyelmüket azok tanulásának fontosságára. A feladatok témái a mindennapi élethez kapcsolódtak, a korosztályuknak megfelelő játékos formában. Iskolánk, a Széchenyi István Általános Iskola először vett részt a nyelvi megmérettetésen, ahol diákjaink szinte minden kategóriában képviseltették magukat és kitűnő sikereket értek el.

A 7-8. osztályos diákok versenyén németből két csapat indult iskolánkból. A hetedikes diákok, minden csapatot megelőzve, a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állhattak. A győztes csapat tagjai: Kocsis András, Majczán Dorina, Pogatetz Nikita, Rojkó Eszter. Az egy évvel idősebbek a 6. helyezésig jutottak. A csapat tagjai: Krányecz Csaba, Benkő Ádám, Sipos Dóra, Sulics Edit. Az angol nyelvi vetélkedőn szintén a mi diákjaink bizonyultak a legjobbnak. A győztes csapat tagjai: Hevesi Áron, Virág Ádám, Nyári József.

A csapatversenyek mellett lehetőség nyílt az egyéni tudás kamatoztatására is. A német szépkiejtési versenyen a tanulóknak két szöveget kellett felolvasniuk. Ebben Pogatetz Nikita bizonyult a legjobbnak, aki különdíjban részesült. Angol nyelvből 7-8. osztályosok számára szövegértés volt a feladat, szótár használata nélkül. Itt szintén széchenyis siker született Hevesi Áron személyében, aki 1. helyezést ért el, Nyári József pedig az előkelő 3. helyet szerezte meg. A versenyekre való felkészülést németből Czuczainé Skaper Hilda és Horváthné Cserős Teréz, angol nyelvből pedig Dolgosné Mórocz Katalin segítette.

- Fiatalkoromban az egyetlen vizuális szórakozást a mozi jelentette. A középiskolából gyakran jártunk szervezetten iskolai előadásokra, amelyek szorosan kapcsolódtak a kötelező tananyaghoz. Ekkor még nem gondoltam, hogy valaha ez lesz a hivatásom, de egyáltalán nem bántam meg, hogy végül is így alakult.

- 1984-ben lettem a filmszínház vezetője, ekkorra már többször megkerestek. Mint vezetőnek összetett a munkám: mivel a mozi saját költségvetéssel rendelkező intézmény, ezért ugyanazok a feladataim, mint bármely más intézményvezetőnek. Ilyen az üzemeltetési és műszaki feladatok ellátása, a propaganda-, anyaggazdálkodási-, üzemviteli és adminisztratív tevékenység, a dolgozók feladatainak meghatározása, a havi műsorrend elkészítése, kapcsolattartás más intézményekkel stb. Hangsúlyozni szeretném, hogy egy mozi üzemeltetése csapatmunka és ez a csapat már 1984 óta együtt van. Tulajdonképpen fogalmazhatnék úgy is, hogy mi csak a hagyományokat folytatjuk, amelyet Szmodics Ferenc gépész több mint 40 év alatt és Szabó Ferencné közel húsz év alatt megteremtett. Ez is záloga annak, hogy a mozi megfelelően működik.

- 1984-től a rendszerváltásig kőkemény műsorpolitizálás volt jelen, a TTT időszak fénykorát élte. Meghatározta az állam, hogy a havonta levetített filmek 20 %-át kötelező jelleggel magyar, 10 %-át pedig szovjet alkotásoknak kell kitenniük. A kapitalista filmek nem haladhatták meg a 49 %-ot. A rendszerváltás után a mozizás piaci alapokra került, az állam teljesen kivonult a mozi támogatásából. Az eladható filmek irányába tolódott el a hangsúly. Ma is 95 %-át az amerikai filmek teszik ki. Nagyon örvendetesnek tartom azonban, hogy a közönség eltelni látszik ezekkel a filmekkel, egyre inkább a hazai alkotások felé fordulnak. A Sacra Coronát például 1300-an tekintették meg, a Honfoglalást pedig 1250-en.

- Végső soron igaz, de Szentgotthárd beállt egy szintre, ami 18-25 ezer nézőt jelent. Országosan az 50. helyet eredményezi ez az adat a 120 várost jelölő toplistán. Annak, hogy kevesebben járnak moziba, okai vannak. Ilyen a multiplexek térhódítása, amelyek köztudottan nem tekintik egyenlő partnernek a kisebb mozikat, sőt erőfölényükkel visszaélnek. Mindenesetre megpróbálunk létezni a multiplexek holdudvarában és jelenleg úgy néz ki, hogy telített ezeknek a piaca is. Amelyik kismozi az eddigi helyzetet túlélte, az bízhat a jövőben.

Véleményem szerint fontos, hogy egy ilyen nagyságú városban mozi működjön, főleg, ha a későbbiekben Szentgotthárd egy régió központjává szeretne válni. Nemrégiben egy házaspár - miután városunk nagyon megnyerte tetszésüket - kérte, hadd tekintsék meg a mozit előadáson kívül. Talán tanulságos lehet, amikor megjegyezték, micsoda szerencsés helyzetben van a város, hogy külön épülettel rendelkezik a Művelődés Háza, a Színház és a mozi, s figyeljünk oda erre, hiszen óriási érték ez.

- Valóban szeretem a munkámat, a filmek közül kedvenceim a természetfilmek. Egyetlen hobbim a horgászat, gyermekkorom óta szervezett horgász vagyok. Az utolsó 15 évben vezetőségi tagként, illetve elnökként vettem részt az egyesület munkájában.

V-VI. korcsoportos atlétikai ügyességi csapatbajnokság:

Szentgotthárd: Szabó – Németh, Sarang, Papfalvi, Karsai – Korpics, Somfalvi, Szőke Bartakovics (Simon) – Serfecz (Szocsics), Meskó (Hompasz).

Sajnos nagyot kellett csalatkozniuk a kis számban megjelenő nézőknek. A gotthárdi együttes gyenge produkcióval rukkolt ki az első félidőben. A vendégek sokpasszos támadásokat vezetve többször is gólhelyzetbe kerültek, de csak egyet tudtak kihasználni a sok lehetőségük közül, így 1 : 0-ás vendégvezetéssel vonultak a csapatok az öltözőbe.

A szünet utáni első negyedórában a hazai csapat felpörgette a játékot, és több helyzetet teremtett a vendégek kapuja előtt, de gólt nem sikerült szereznie. Heiter László cserélt, valamint több szerkezeti változást is végrehajtott, de ez sem segített a gotthárdi csapaton. A Sopron tartotta előnyét, és gyors, veszélyes ellentámadásokat vezetett. A gotthárdi csapatnak többször is megvolt az esélye az egyenlítésre, de a vendégek szerencsésen tartották vezetésüket, és elvitték a három pontot Szentgotthárdról.

Szentgotthárd: Szabó – Kiss, Papfalvi, KORPICS, Németh - Bartakovics, Hompasz (Császár), SOMFALVI, Simon (Erős) - Serfecz (Krajczár), Sarang. Edző: Heiter László

A szünet utáni 4. percben Szeder megduplázta a csornai gólok számát és jól sikerült fejessel növelte tovább csapata előnyét. 2 : 0. Ezt követően előbb Serfecz, majd Korpics is nagy ziccerben hibázott, így nem tudott közelebb kerülni ellenfeléhez a gotthárdi gárda.

A 66. percben végképp eldőlt a három pont sorsa. Egy remek baloldali kontratámadás végén ismét Szeder volt eredményes, és így alakult ki a 3 : 0-s végeredmény.

Szentgotthárd: Monek 1, TORMA 10, Woth 3, Szabó, ERNST 6, Kovács 5, Császár 1. Csere: KOCSIS Gy. 3, Sánta 2, Luthár T. 1, Soltész 1, Kocsis T. 1. Edző: Fancsali Ferenc.

Tormáék remek védekezésüknek és eredményes támadójátékuknak köszönhetően már az első játékrész végére jelentős előnyt szereztek. A fordulást követően sem történt eget rengető változás a játék képében és minden tekintetben a gotthárdiak akarata érvényesült.

Aki valamelyest is járatos Vas megye kézilabda sportjában, annak nem igazán kell ecsetelni mit is jelent egy Szentgotthárd – Celldömölk rangadó ebben a sportágban. November 9-én erre a sokak által várt mérkőzésre került sor Szentgotthárdon.

Közepes iramban kezdték a csapatok az összecsapást, és az első 10 percben szemmel láthatóan tartott is egymástól mindkét társulat. Ekkor 3 : 3-as eredmény állt a nagyórán. Innentől kezdve aztán átvette a játék irányítását a hazai gárda, és fokozatosan állva hagyta ellenfelét. Gotthárdi oldalon Monek remekül védett, Kovács és Torma gólerős játékával pedig állandósult a 4-5 gólos hazai vezetés. A celldömölkiek nem találták játékuk ritmusát, így a szünetre 17 : 11-es szentgotthárdi vezetéssel mehettek a csapatok.

A rangadó végére elsősorban fejben elfáradó hazaiak tehát újabb 2 egységgel gazdagodtak, és 10 pontjukkal a táblázat 3. helyére kerültek.

A bajnokság második helyezettje volt az ellenfél a 8. fordulóban. A vendégek jól kezdték a mérkőzést, és jelentős előnyre tettek szert az első pár után, amit a gotthárdiak nem tudtak ledolgozni a mérkőzés végéig, így újabb hazai vereséget kellett a szurkolóknak elviselniük. Amíg a hazai pályán nem dob mindenki 500 fa felett, nem sok jóra lehet számítani és további kellemetlen vereségek következnek.

Idén újra megrendezésre kerül a nagy hagyományokkal rendelkező Alpokalja Teremlabdarúgó Torna. Nevezni a Gotthárdi Hírek szerkesztőségében (Polgármesteri Hivatal, földszinti folyosó végén) lehet az alábbi időpontokban:

2002. október 30-án 14 óra előtt szomorúan gyülekeztünk a szentgotthárdi temető ravatalozójánál. Könnyeinkkel küszködve hallgattuk a gyász-zenét: “Csak a jók mennek el…”.

Elmúlt egy élet… - egy olyan élet, amelyre hozzátartozói, barátai, ismerősei büszkék lehetnek. Nagyon szerette családját. Állhatatosan, hűségesen állt felesége mellett, mindig a jóra bíztatva, szeretetben nevelte fel két leányát, és imádta unokáit.

Dicséret illeti munkásságát, kitűnő szakember volt, s talán nem is tudott nemet mondani, ha megkérték. Váljon dicséretére – a sok közül egy –, hogy szerepet vállalt a római katolikus templom harangjainak első villamosításának kidolgozásában és javításaiban. Sok-sok éven keresztül, nagy előszeretettel hódolt kedvenc hobbijának, a horgászatnak, és nem egyszer szép eredményeket ért el.

- egy kiállítás megfakult képei -

-Totya-