Fűtésigény. November 8-án az éjszaka folyamán Csörötneken a helyi ÁFÉSZ üzlet udvarán található gázpalacktárolót törte fel ismeretlen tettes, és 4 db PB gázpalackot tulajdonított el. A lopással 52.000,- Ft kárt okozott. A rendőrség megkezdte az elkövető felkutatását.

Utazáskönnyítés. Ugyanazon a napon 20.25 órakor igazoltatott a járőr Csörötneken egy mountain bike kerékpárral közlekedő helyi férfit. Az igazoltatás során kiderült, hogy a kerékpárt a Körmendi Rendőrkapitányság 2000. augusztus hónap óta körözte Szentgotthárdról történt eltulajdonítása miatt.

Drága látogatás. November 12-én, 12.40 órakor Gasztonyból jelentette be egy állampolgár, hogy 4 ismeretlen személy bement a lakásába, és a lakásból 300.000,- Ft készpénzt vittek el és egy gépkocsival távoztak. A bevezetett rendőri intézkedések eredményeként Csörötnekről előállítottak 2 zalaegerszegi nőt és két szintén zalaegerszegi férfit, akik a cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsíthatóak. Velük szemben az eljárást megkezdték.

Legyen Ön is (fél)milliomos. Még aznap 14.00 órakor jelentették be a rendőrségi ügyeletre, hogy Szentgotthárdon a Mátyás király úton egy kft. telephelyéről ismeretlen tettes az éjszaka folyamán mintegy 500.000,- Ft értékben alumínium profilokat tulajdonított el. Másnap délután Szentgotthárdon előállítottak a járőrök egy helyi férfit, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy ő követte el a lopást. A férfit kihallgatását követően őrizetbe vették a rendőrök.

A Szentgotthárdi Választópolgárok Asztaltársasága következő fórumát 2001. december 10-én 18 órától tartja a Kolostor Étteremben a városban működő civil szervezetek részvételével. A SZEVASZ mint független, lokálpatrióta egyesület más civil szervezetek vezetõivel, illetve képviselõivel folytat eszmecserét a demokrácia gyakorlásának lehetőségeiről és gátjairól, a polgári értékek hatékony megjelenítéséről, társrendezvényekről és érdekképviseletről. A fórumon lehetőség nyílik a meghívott civil szervezetek bemutatkozására is.

A SZEVASZ várja az érdeklődőket a kerekasztal-beszélgetésre.

Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy a szentgotthárdi okmányirodában új számítógépes ügyfélhívó rendszer került bevezetésre. A rendszer elősegíti az ügyfelek gyors kiszolgálását, az ügyfelek idejének megtakarítását azáltal, hogy a rendszer besorolja, rögzíti és tárolja az ügyfél kérését. Az okmányiroda által előre beállított ügyfélfogadási intervallumban ügyfélfogadási előjegyzés rögzíthető helyben az okmányiroda munkatársa közreműködésével, illetve a jövő évtől lehetőség lesz mobilon illetve interneten történő bejelentkezésre.

Első időszakban a használt gépjárművek átíratása kérhető előre, mivel jelenleg csak az eredetvizsgáló állomásokkal vagyunk közvetlen kapcsolatban, és az átírás elengedhetetlen feltétele az eredetvizsgálat. Így már az eredetvizsgálat elkészítésekor az állomás munkatársának segítségével be tud jelentkezni az okmányirodába is.

A fejlesztés második szakasza után majd már valamennyi ügytípusra lehetséges lesz ügyfélfogadási időpontot előjegyeztetni, amely az okmányiroda hatáskörébe tartozik (teljes körű gépjármű, személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcím, vállalkozói engedély ügyintézés). A rendszer nem ad lehetőséget soron kívüli ügyintézésre, kivételt képez természetesen az anyakönyvi ügyintézés.

Az ügyfél bejelentkezik a rendszerbe, kiválasztja az ügytípust, majd a rendszer felajánlja a megfelelő ügyintéző következő szabad időpontját. Az ügyfél ezután eldöntheti, hogy a megadott időpont számára megfelelő-e. Ha igen, akkor az időpont lefoglalásra kerül részére, ha nem megfelelő, akkor kérhet egy új időpontot akár 2 hétre előre. Ezáltal az ügyfél előre tudja, hogy melyik nap, hány órára, melyik ügyintézőhöz kell befáradnia, a várakozási idő szinte nullára redukálódik. Ha esetleg az ügyintéző rendszerhiba vagy más dolog miatt nem tudja fogadni az ügyfelet, akkor a rendszer SMS-üzenetet küld részére az ügyfélfogadás elhalasztásáról és egyúttal lehetőség van új időpont rögzítésére. Természetesen a vezetékes telefonnal rendelkezők sem kerülnek hátrányba, mivel az adott ügyintéző telefonon értesíti ügyfelét fogadásának elhalasztásáról.

Csípős, hideg, vasárnap reggelre ébredt Farkasfa november 11-én, amikor a szentgotthárdi Hármashatár Baráti Kör által adományozott tűzoltóautó átadására került sor a falu temploma előtt. Az ajándékot Schreiner Vilmos a Hármashatár Baráti Kör elnöke adta át. Az egybegyűlteket Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Bauer Károly polgármester, Hermann Lang, a baráti kör osztrák ügyvezetője köszöntötte. Ezután Rimfel Ferenc plébános áldotta meg és szentelte fel az autót. Az ünnepségen Bartakovics István, a szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke ajándékokat adott át a megjelent osztrák és szlovén önkéntes tűzoltó egyesületeknek, valamint polgárőr munkájuk elismeréseként oklevelet kapott Molnár Jenő, Molnár Imre és Merkli István szentgotthárdi polgárőr.
Az ünnepség bemutatókkal folytatódott. A szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszélyhelyzeti Csoportjának közös mentési gyakorlatát a szentgotthárdi Határőrvadász század bemutatója követte, Papp Ferenc határőr őrnagy vezetésével. A program a farkasfai tűzoltók bemutatójával folytatódott, majd a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mobil gyorstelepítési vezetési pontját Bartha László pv. önkéntes segítő mutatta be, melyet a zamárdi SOS Mentőalapítvány szerzett be, szerelt fel és üzemeltet. A kiállított eszközök lehetővé teszik a híradó-összeköttetést bármely frekvencián és üzemmódban.
A rendezvény jó hangulatú, közös ebéddel fejeződött be.

- Az új épület 80 %-ban labor- és tanműhelyrendszert foglal magában, ez azért segíti a mintegy 500, szakképzésben résztvevő diák oktatását, mert gyakorlati képzés nélkül nehezen lehet elképzelni a szakképzést. Ha ez a tanműhely nem épül meg, akkor komoly, jelentősebb szakképzésről Szentgotthárdon nem lehetett volna beszélni. Amikor 1991-ben ezt az épületet megépítették, ez 240 fő szakmunkásra épült, ez azt jelenti, hogy hetente mindössze 120 gyerek volt itt. Működtek még a kinti, nagyüzemi gyakorlóhelyek, itt, ebben az épületben csak elméleti képzés folyt. 1993-tól igényként merült fel a városban, hogy érettségire épülő szakképzéssel is foglalkozzunk, ehhez viszont már külső területen tanműhelyi, illetve laborrendszeri háttér nem állt rendelkezésre. Ahogyan az évfolyamok száma növekedett, egyre szűkösebb lett a főépület. A másik fontos dolog, hogy egyre nagyobb igény van felnőttképzésre, hiszen ma egy szakmával a munkaerő-piacon elhelyezkedni nagyon nehéz. Az ember kénytelen életében néhány alkalommal vagy továbbképzésen, vagy teljes átképzésen más területet megtanulni. Ehhez sem elegendő egy hagyományos, padokkal, táblákkal ellátott tanterem. Jelenleg éves szinten 500 fő nappalis diák, és 200-250 fő felnőtt vesz részt nálunk különböző képzésekben.

- Az informatika területén teljes körű felszereltséggel rendelkezünk, bizonyíték erre a meglévő, mintegy 90-95, modern, nem elavult számítógépünk. Az automatizálási technikus szakiránynál kb. 50 %-os a műszerezettség, de ez alatt azt kell érteni, hogy minden olyan műszer, ami a tananyaghoz szükséges, megvan. Egy komolyabb felnőtt tovább- és átképzés esetében azonban a legújabb mérőműszerek, kísérleti eszközök beszerzése még várat magára. A környezetvédelmi technikus-képzés esetében az elején járunk, a laborhelyiség megvan, az eszközök felszerelése mintegy 25-30 millió forintba fog kerülni. Az asztalos és a faipari technikusok képzése, azt hiszem, országos összehasonlításban talán a második helyen áll, ami még hiányos, az a fémipari részleg felszereltsége, ez is több tízmillió forintot fog majd jelenteni. Tehát bőven kell még ide pénzeszköz, a tanműhelynek a felszerelésére 95-ben az önkormányzat 140 milliós pályázatot nyújtott be, ebből jelen pillanatig mintegy 45-50 millió forintot tudtunk felhasználni.

- Milyen reális lehetőséget lát a hiányzó eszközök beszerzésére?

- Látok erre reális lehetőséget. Arra nem, hogy az önkormányzat erre komolyabb pénzeszközt tud fordítani. Viszont az üzemek szakképzési támogatását csak erre használhatjuk fel, ez remélhetőleg a jövőben is érkezni fog hozzánk, látok lehetőséget az oktatási tárca részéről, hogy – mint ahogy ezt az elmúlt két évben – a jövőben is sok pályázati lehetőségünk lesz. Harmadik lehetőség, hogy adott esetben az önkormányzat is tud alapot képezni arra, hogy a pályázatokhoz szükséges önerőt biztosítani tudjuk. Számításaink szerint a következő három évben a műszerezettség, nagyobb gépek beszerzése megvalósítható.

- A négy éves, középtávú programunk szerint komolyabb profilváltásra most nem törekszünk, de ha az Ipari Parkba érkező üzemek, cégek újabb igényekkel lépnek fel, azokhoz nekünk alkalmazkodnunk kell. A mostani laborok, műhelyek mobilak, elképzelhető, hogy mondjuk három év múlva más funkciót fognak betölteni. Gondolok arra, hogy az informatikai képzések már felsőfokúak, tervezzük, hogy a gazdasági, közgazdasági jellegű középfokú képzést a Berzsenyi Főiskolával közösen felsőfokú képzéssé fejlesztjük. Az elektronika területén van olyan elképzelésünk, hogy a gyengeáramú képzést adó automatizálási technikus képzést kibővítjük az erősáramú képzéssel is. Ehhez akkor át kell alakítanunk a jelenlegi labort is, a feltételeket gyorsan biztosítanunk kell. Hosszabb távon gondolkodunk a nemzetiségi kétnyelvű szakképzés beindításán is, erről már folytak megbeszélések. A következő lépés az, hogy fel kell mérni, ezekhez az elképzelésekhez milyen szakembergárdára és mennyi pénzre lesz szükség. Ez a következő öt-hat év feladata lesz.

Az új tanműhely alapterülete 2100 m², építési költsége 339 millió 219 ezer forint volt. Ehhez a Phare-program 221 millió 940 ezer, a központi költségvetés 32 millió 224 ezer forinttal járult hozzá, az önkormányzati rész 85 millió forint. A város költségvetése az idei évben 25 milliót tartalmaz a tanműhely berendezésére, 10 millió pedig céltartalékként további pályázatok önrészeként szerepel. A teljes berendezés tervezett összege jelen pillanatban mintegy 140 millió forint lenne. Ez azt jelenti, hogy a teljes berendezéshez még 3-4 év szükséges.

A képviselő városunkkal kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt 11 év komoly eredményeket hozott a Hármashatár városában; az Ipari Park például az ország legjobban működő ipari parkjainak egyike. Bebes István beszélt a Széchenyi-terv nyújtotta lehetőségekről, a turizmus erősítéséről, a szociális bérlakás-építési koncepcióról. Arra buzdította a helyi politikusokat és civil szervezeteket, hogy támogassák az Őrségi Nemzeti Park ügyét, mert az az EU-csatlakozás után komoly pénzügyi lehetőségeket teremthet a térségben.

A körmendi képviselő beszédét követően Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke tartott előadást a kormánypárt következő ciklusra szóló programjáról, amelyet “A jövő elkezdődött” című vitairat tartalmaz. A szónok történelmi visszaemlékezéssel kezdte mondandóját, amely kapcsán elmondta, hogy Magyarország számára a 20. század vége volt a legnagyobb gazdasági mélypont. 1989-ben Európában egyedülálló modellként az ország egyidejűleg látott hozzá a társadalmi és gazdasági struktúra gyökeres átalakításának, ami sikert és nemzetközi elismertséget hozott Magyarország számára. – Ma – mondta az alelnök – több gazdasági mutatónk jobb, mint az európai átlag, s a szaklapok Pannon-csodáról cikkeznek. Kósa Lajos kifejtette, az ellenzék monetáris gazdaságpolitikájával szemben a Fidesz a belső fogyasztás bővítését tűzte ki célul, melynek feltétele a fizetési viszonyok kiegyensúlyozása. A párt programjának sarkalatos pontját képezi az otthonteremtési koncepció, a családi adókedvezmény és az idegenforgalom fejlesztése is. A további feladatok között felhívta a figyelmet arra, hogy a közelgő EU-csatlakozásig meg kell erősíteni a hazai cégeket oly mértékis, hogy azok a versenysemlegesség létrejöttével ne váljanak erősebb külföldi vállalatok bedolgozóivá. A Fidesz reális esélyt lát arra, hogy 2015-re az ország teljesen felzárkózzon Nyugat-Európához. A politikus szemléletes példákkal hívta fel az érdeklődők figyelmét a mai Magyarország megoldatlan problémáira, pellengérre állította többek között az egészségügy feudalisztikus intézményrendszerét, majd Debrecen polgármestereként ötletekkel szolgált a megjelent helyi városatyáknak, intézményvezetőknek.

A jelenlévő 18 civil közösség vezetőin kívül szép számmal érkeztek érdeklődők is, így telt ház volt a színház aulájában. Csörnyi Zoltánné a rendezvény megnyitójában többek között az alábbiakat mondta:

- A jelenlévők szép száma is mutatja, hogy városunkban nem kevés az aktívan működő civil szerveződés, melyek a legkülönfélébb területeken tevékenykednek. Így pld. a kultúra, sport, hagyományőrzés, szociális segítés, egészségvédelem, ifjúságvédelem, állat- és környezetvédelemben, melyeknek szerepe van a közösségi élet formálásában, a város életének színesítésében. A civil közösségek általában tudnak egymás létezéséről, de egymás munkáját, tevékenységét kevésbé ismerik. E találkozók célja elsősorban, hogy e közösségek, klubok, egyesületek, szervezetek jobban megismerjék egymást, keressék a kapcsolódási pontokat, hogy együttműködve még jobban tudjanak munkálkodni az itt élő lakosság érdekében. A civil szerveződéseknek hihetetlen nagy ereje van. Tartozni valahová, ott szerepet vállalni, megvalósítani magunkat, mozgósítani valamilyen cél érdekében másokat, segíteni társainkon – ez nagy erőt jelent. Bizonyára a jelenlévők közül többen egyetértenek velem abban, hogy egy jól működő közösségben az öröm megduplázódik, a bánat pedig a felére csökken.

A megnyitót követően Bauer Károly polgármester szólt a jelenlévő civil szervezetekhez. Szavai bátorítást sugalltak, az öntevékeny csoportok, közösségek további munkájához.

Tekintettel arra, hogy az “Egészség Hónap” jegyében került megrendezésre a 2001. évi Baráti Találkozó, ezért a résztvevők ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak meg dr. Fülöp Erika és dr. Tar Zsuzsanna orvosoktól. Napok óta a médiában szerepel egy ijesztő kór, a lépfene, ezért természetesen az anthraxról is szó esett a szív és érrendszeri megbetegedések és a stressz mellett. Az előadások után “Őszi vendégváró Harmónia módra” címmel kóstolóval egybekötött ételbemutató következett. A rendezvényt színesítették és színvonalát emelték a különböző civil csoportok kulturális műsorai, így a Művelődés Háza és Színház Vegyeskara és a Nefelejcs tánccsoport.

A programot követő kötetlen fórumon a résztvevők hasznosnak és folytatásra érdemesnek értékelték a találkozót.

A megjelenteket és a meghívott vendégeket Rápli Róbert, a SZEVASZ elnöke köszöntötte, ismertetve az est témáját, majd Gyuricza László, a kerekasztal-beszélgetés vezetője bemutatta a meghívott szakértőket, Nagy Imre Gyõzõt, a Szombathely Claudius Ipari Park, Takáts Józsefet, a Szentgotthárdi Ipari Park ügyvezető igazgatóját valamint Dr. Kovács Pétert, a Vas Megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettesét.

Elsőként Takáts József ismertette a szentgotthárdi Ipari Park történetét. Elmondta, a 90-es évek elején az Opel letelepedése adott lökést az iparosításnak, az 1995-ben megalakult Ipari Park Kft. kezdeti tevékenysége marketingmunkából állt, az ipartelepítéshez nem volt megfelelő infrastrukturális háttér. Ennek megteremtése érdekében területet vásároltak és elkezdték az infrastruktúra kiépítését, amely kezdetben a Phare CBC program támogatásával történt, jelenleg az alaptőke felhasználásával folyik, és továbbra is pályáznak a lehetséges fórumokon. Takáts József elmondta, hogy ha erősebb lett volna az önkormányzati részvétel az Ipari Parkban, lehetett volna intenzívebb fejlődés is. Egyetértett azzal a véleménnyel is, hogy jobb kommunikációs stratégiára van szükség, ezzel ki lehetett volna védeni a különböző szóbeszédek elterjedését.

Nagy Imre Győző a szombathelyi Ipari Park helyzetét ismertette, mint mondotta, ott másik utat választottak, az 1997-ben 185 hektáron, 12 céggel indult vállalkozás önkormányzati kézben van, az önkormányzat tulajdoni hányada 93,7 %. Az ügyvezető szerint a város vezetése kezdetben nem volt tisztában a tevékenység céljával, mára felismerték, hogy infrastrukturális fejlesztés nélkül nem biztosítható a fejlődés, ezért az önkormányzat 393 millió Ft értékben apportált területet a Claudius Ipari Parkba.

Takáts József beszámolt arról is, hogy nagyon nehéz befektetőket “toborozni”, 30-40 tárgyalásból valósul meg 1 területértékesítés. Felvetette az önkormányzat és a képviselő-testület felelősségét is, akiknek minden fórumon támogatásukról kellene biztosítani az Ipari Parkot, sajnos, vannak ezzel ellentétes tapasztalatok is. Dr. Kovács Péter szerint a fejlesztés kritikus pontja a munkaerő-piac helyzete. Veszélyes helyzetben van a térség ebből a szempontból, az adatok szerint a megyében a foglalkoztatottak 57-58 %-a dolgozik az iparban, ez jóval nagyobb arány, mint a fejlett országokban. A világgazdaságban nagymértékű regresszió tapasztalható, az Egyesült Államokban 10 év fejlődése torpant meg, az évi 4-5 %-os gazdasági növekedés 1,5 %-ra esett vissza. Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, a munkaerő-piacot nem a munkanélküli regiszter alapján kell számolni, a jobb lehetőségek megmozgatják a munkaviszonyban állók körét is.

A szakértőkhöz nagyon sok kérdés érkezett az érdeklődőktől, többek között az Ipari Park jövőjével kapcsolatosan. Takáts József szerint a gazdaság megerősödése nem múlhat csupán a multinacionális cégeken, erősíteni kell a kis- és középvállalkozásokat, Szentgotthárdon azonban ezen a területen nincs igazi érdeklődés. Az ügyvezető szerint az Ipari Park menedzsmentjének csupán az infrastrukturális fejlesztések terén van mozgáslehetősége, a munkaerő-piac és az adókedvezmények területén nincs. Hangsúlyozta, az önkormányzat szerepvállalására óriási szükség van, főként a pályázati lehetőségek kihasználásában.

A fórumon részt vett Kocsis Judit, a pénzügyi iroda vezetője is, aki hozzászólásában kijelentette, ellentmondásos az önkormányzati részvétel egy gazdasági társaságban. A városnak jelenleg nem érdeke a tőkebefektetés, mivel az elmúlt három évben 850 milliót vontak el a költségvetésből.

Az ülés elején bemutatkozott dr. Antal Sándor polgármesterjelölt, aki röviden ismertette programjának vázlatát. A program kapcsán kisebb vita is kerekedett, dr. Gömbös Sándor szerint a város helyzete lehangoló. Emlékeztetett arra, hogy a vállalkozók a saját zsebüket viszik a vásárra, amikor beruháznak Szentgotthárdon. Elmondta, nem találkozott olyan emberrel, aki meg lenne elégedve a város működésével, de véleményüknek nem adnak hangot. Az elnök véleménye szerint a város egyre lejjebb kerül, “elfolynak a dolgok”. Annak ellenére, hogy a választott képviselőknek a városért kell dolgozniuk, azonnal megsértődnek, ha kritika éri tevékenységüket. Érdekesnek nevezte, hogy ha egy rendezvényen kényes témát tárgyalnak, azonnal megjelenik néhány képviselő, egyébként nem vesznek tudomást a rendezvényekről. Bejelentette azt is, hogy szerettek voln tájékoztatást kérni a tervezett termálfürdő-termálpark beruházásról, Viniczay Tibor területfejlesztési alpolgármester azonban elhárította a meghívást, azzal, hogy későbbi időpontban ad tájékoztatást. Dr. Gömbös Sándor kijelentette, a beruházást titkok övezik, nem tudja senki, ki, mit, mikor épít, ahogyan azt sem, kinek adja a város az apportként szereplő területet, kutat, önkormányzati támogatást. Hangsúlyozta, a Széchenyi-tervből elnyert 825 millió forintot a város kapta, de nincs érdemi információ a felhasználásáról.

Bakai László több vállalkozó távozására hívta fel a figyelmet, dr. Lakosi György szerint az ismertetett programnak nincs háttere, jól hangzanak az elképzelések, azonban azokat meg kell tölteni tartalommal. König Mátyás ennél élesebben fogalmazott, kijelentette, a program nem veszi figyelembe a realitásokat. Véleménye szerint a város ma ott tart, mint az ország a rendszerváltás után. Kifejtette, az önkormányzat gazdaságilag úgy működik, mint egy vállalkozás, csupán a törvényi szabályozásokban van különbség. Nincs arányban a bejövő és a kimenő oldal, a város az adtok alapján “bukott üzlet”. König Mátyás szerint további racionalizálásra friss erőre, szemléletváltásra van szükség. Túlzottan régi az intézményrendszer, ezen változtatni kell, az önkormányzatnak magába kell fordulnia és kidolgoznia egy Bokros-csomag szintű megszorító intézkedéseket tartalmazó programot – jelentette ki a vállalkozó.

Dr. Gömbös Sándor kifejtette, olyan embereket fog az egyesület támogatni a választásokon, akik jövőképet tudnak felmutatni, olyan vállalkozó kell a testületbe, aki minden vállalkozóért képes lobbizni.

Az egyesület döntött arról is, hogy 50 ezer forinttal támogatják a nehéz anyagi helyzetben lévő Gotthárdi Híreket, jövő év elején pedig nagyobb hirdetési felületet vásárolnak a lapban.

- A társulat 1986-ban alakult, annak is a tavaszi időszakában. A 15 éves időszak alatt egyetlen egy olyan komolyabb változás történt, amely egy picit megrengette a hajónkat. Ez az 1996-os 97-es időszak, de végülis egy éves intervallumnak a szomorú terméke. Ezután hárman folytattuk és nemsokára a 4. tag (a hölgytag) is csatlakozott hozzánk. Így aztán azóta a felállás: Laár András, Pethő Zsolt, Szászi Móni és Dolák-Saly Róbert.

- Tekintve, hogy a L’art pour l’art társulat olyan tagokból áll, akik ezt az életmódot választották maguknak élethivatásul, ezért nagyszerűen be tudjuk osztani az időnket. Marad alkotásra is idő, és marad arra is, hogy egy picit töltődjünk. Igaz, hogy a turnék komoly megterhelést jelentenek, de nagy szerencsénk, hogy szeretjük, amit csinálunk és ez nagy erőt ad mindannyiunknak. Hozzá szeretném tenni, hogy ha a társulatról a nagyérdemű közönség szívesen olvasna részletesebb információkat, akkor szeretettel ajánlom mindenkinek a következő Internet-címet, ahol sok mindent megtalálhat rólunk: www.lart.est.hu.

Szepesiné Fuisz Erika, a ház igazgatója köszöntötte a megjelent fellépőket és a vendégeket. Markó Péter, a megyei közgyűlés elnöke megnyitó beszédében István király intelmeiből az idegenek megbecsüléséről szóló részt idézte. A politikusok beszélnek az idegenek – jelen esetben a szlovén és német kisebbség – befogadásáról, együttműködéséről, itt megvalósítják a mindennapi életben a fellépő csoportok immár ötödik éve ezen a színpadon – fogalmazott Markó Péter.

Az est első felében a Szlovén Nyugdíjas Asszonykórus lépett fel. Schwarz Józsefné és Rituper Mária vezetésével működnek, szlovén dalokat adtak elő. Őket a bogojinai Kosics József Kulturális Egyesület Néptánccsoportja követte Szlovéniából, muravidéki néptáncokat mutattak be. Harmadikként az 1991 óta működő Apátistvánfalvi Szlovén Asszonykórus lépett a színpadra. Két éve alakult a Békefi Antal Népdalkör Kovacsics Miklósné vezetésével, ők is felléptek a műsorban. A szünet előtt az ausztriai Kukmirn nagy múltú néptánccsoportjának ifjúsági tagozata muttkozott be.

A műsor második felében a Szentgotthárdi Városi Vegyeskar Dancs Józsefné vezényletével lépett a színpadra. A kórust a Szakonyfalui Hagyományőrző Néptánccsoport bemutatója követte. Kovács Jánosné vezetésével 1997-ben alakult újjá az együttes. A Rába-vidék nemzetiségi csoportjai közül az Alsószölnöki Német Asszonykórus és a Felsőszölnöki Szlovén Néptáncegyüttes szerepelt, s az est zárásaként a Rábafüzesi Német Asszonykórus biztosított fergeteges finálét a közönségnek. Előadásukban az elmúlt 25 év legkedvesebb dalaiból válogattak, s jó hangulatuk kisugárzott a közönségre is.

Negyedik alkalommal rendeztek Szentgotthárdon körzeti népdaléneklési versenyt. A Takács Jenő Zeneiskola rendezte versenyre ezúttal Körmendről, Őriszentpéterről, Szentgotthárdról és vonzáskörzetéből érkeztek iskolások. A kisebbek korcsoportjában arany fokozatot ért el Tóth Lili (Vörösmarty Gimnázium, valamint a házigazda Aranyeső és Vidám Lányok fantázianévre hallgató csoportjai. A nagyok között Tóth Cecília (Kölcsey F. Gimnázium, Körmend), Szervátiusz Lilla, Kovács Nóra és Laczó Nikolett (Őriszentpéteri Általános Iskola) valamint az Arany János Ált. Iskola Éneklő csoportja szerepelt kiemelkedően.

Mint a zsűri elnöke, Tanai Erzsébet értékelésében elmondta, az idei volt eddig a legszínvonalasabb verseny. A nagyoknál szoros küzdelem volt, többen is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, míg a kicsiknél elsősorban a koreográfiákkal is színesített csoport-produkciót lehetett értékelni.

A rendezvény zárásaként a zsűri-elnök vezette Vasi Népdalstúdió adott nagysikerű koncertet különböző tájegységek népzenei kincsét bemutatva.

Szép szentgotthárdi siker született a megyei német fordítóversenyen, amelyet még az elmúlt tanév végén hirdetett meg a Német Kisebbségi Önkormányzatok Vas és Zala Megyei Társulása középiskolások számára. A tanulóknak egy, a magyarországi németek kitelepítéséről szóló szöveget kellett a nyár folyamán lefordítaniuk németről magyarra.

A versenyre Vas megyéből közel ötszáz középiskolás nevezett. A zsűri a megyében öt első díjat hirdetett. Kiemelt első díjat kapott Hirnök Réka, első díjban részesült Magyarics Alíz. Második lett Török Izabella, negyedik Kisgazda Tímea, Neurohr Katalin és Bajzek Beáta. Ötödik lett Horváth Orsolya. Ők valamennyien a Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulói.

A szentgotthárdi Pedagógus Nyugdíjas Klub a helyi önszerveződések egyike. A neve rétegjellegre utal, de korántsem így van ez. Ide szívesen várnak minden érdeklődőt az iskolák, a kultúra, az intézmények világából. Találunk közöttük nyugdíjas pedagógusokat az általános iskolától a gimnáziumig, a zeneiskolából, a könyvtárból és más intézményből is. Az érdeklődő tagságot egy lelkes pedagógus, Kovács Jánosné, a városszerte jól ismert Erzsi néni fogja össze.

Ez a klub fórumot, találkozási lehetőséget kíván biztosítani azoknak, akik igényt tartanak az egykori kollégákkal való oldott együttlétre, egy ízes beszélgetésre. A találkozók keretében köszöntöttük a kitüntetetteket, a születésnapot ünneplőket, pedagógusnapi megemlékezést tartottunk, közös színházlátogatáson voltunk. A tagság a beteg társakról sem feledkezett meg. Nagy élményt nyújtottak a szép kirándulások, amelyek keretében eljutottunk az elmúlt esztendőkben hazánk közelebb fekvő vidékeire, városaiba. Tavaly először kirándult csoportunk külföldre, a gyönyörű szlovén várost, Maribort tekintettük meg. Az idén október 24-én Ausztriába vezetett az út. A 35 résztvevő a güssingi várat kereste fel, amelynek felújított kiállítási termei sok szép látnivalót nyújtottak. A Franziskaner Kircheben a meghatódott csapat virágot helyezett el Batthyány-Strattmann László sírjánál. Nagy élményt nyújtott a punitzi virágkertészet hatalmas csarnokaival, benne csodálatos krizantém kínálatával. E helyütt szeretnénk köszönetet mondani a szentgotthárdi önkormányzatnak az évenkénti támogatásért (az idén 40 ezer Ft), amely által a programokat és a kirándulást meg tudtuk valósítani.

A Békefi Antal Népdalkör Kovacsics Miklósné vezetésével meghívást kapott az Idősek Vasárnapja alkalmából rendezett megyei (Szombathely), majd ezt követően az országos (Sopron) találkozóra. Mindkét helyen nagy sikerrel szerepeltek, öregbítve Szentgotthárd hírnevét.

Az elkövetkező időszak is mozgalmas lesz a kórus számára. Számos felkérésnek tesznek eleget Szentgotthárdon és környékén: Vasszentmihály, Gasztony, Rábakethely stb., ahol az Idősek Napja alkalmából rendezett ünnepségeken vesznek részt, és nagyon készülnek a szentgotthárdi Nyugdíjas Klub éves közgyűlésére is.